forrás: MTI
Négy brit Tornado típusú harci repülőgép szállt fel a brit királyi légierő (RAF) ciprusi támaszpontjáról csütörtök hajnalban, és végrehajtották az első légicsapásokat az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai ellen, nem sokkal azután, hogy a londoni alsóház jelentős többséggel jóváhagyta a szíriai hadműveletekbe való becsatlakozást.
A brit védelmi minisztérium megerősítette, hogy a négy Tornado légicsapásokat hajtott végre szíriai célpontok ellen. A repülők visszatértek „első harci bevetésükről Szíria felett” – közölte a minisztérium egy szóvivője.
A BBC brit televízió tudósítója arról számolt be, hogy két harci repülőgép egyenként három lézerirányítású bombával felszerelve szállt fel, és a fegyverek nélkül tértek vissza a légi támaszpontra. A védelmi tárca várhatóan csütörtökön tájékoztat bővebben a célpontokról – tette hozzá.
A brit királyi légierő (RAF) Tornado GR4 típusú vadászgépe. EPA/SAC Hannah Beevers
A brit védelmi minisztérium korábban csak a négy Tornado felszállását erősítette meg. Philip Hammond külügyminiszter is csak annyit mondott a BBC-nek, hogy a brit kormány nem ad „helyszíni közvetítést” a légierő aktuális műveleteiről.
A közszolgálati televíziónak nyilatkozó szakértők a parlamenti szavazást követően közölték, „nem lenne meglepő”, ha már el is kezdődött volna az RAF tevékenysége a szíriai légtérben, mivel a brit kormány is jelezte, hogy a parlamenti jóváhagyás után a légierő „a gyakorlati lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül” bekapcsolódik a nemzetközi koalíció szíriai műveleteibe.
A ciprusi Akrotiri brit légitámaszpontjáról – amely brit szuverén felségterület – eddig is szálltak fel brit légi kötelékek az Iszlám Állam elleni bevetésekre, de eddig csak a dzsihadista szervezet iraki állásait támadhatták, mivel a szerda éjjeli alsóházi szavazásig az RAF felhatalmazása nem terjedt ki a részvételre a szíriai légi hadműveletekben.
Parlamenti jóváhagyás a szíriai hadműveletekhez
Jelentős többséggel jóváhagyta szerdán a londoni alsóház, hogy a brit királyi légierő (RAF) bekapcsolódjon az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe.
Az éjszakai voksolás előtt a kormány indítványáról tíz és fél órás vitanapot tartottak, amelyen 104 törvényhozó szólalt fel.
A szíriai légi hadműveletekről szóló javaslatot végül 397:223 arányban hagyta jóvá az alsóház, vagyis a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának 17 fős többségénél sokkal nagyobb támogatást kapott az indítvány.
Ez mindenekelőtt azt tükrözi, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt számos képviselője is megszavazta a konzervatívok beterjesztését, annak ellenére, hogy Jeremy Corbyn, a Labour vezetője nem támogatta a kormányzati javaslatot.
A Munkáspárt mély megosztottságát jelezte, hogy Corbynnal saját árnyékkormányának második embere, Hilary Benn külügyminiszter-jelölt is látványosan szembefordult.
Hilary Benn a vitanap végén szenvedélyes beszédben szólította fel a képviselőket a konzervatív kormány indítványának támogatására, a brit demokráciát fenyegető fasisztáknak nevezve az Iszlám Államot. „A fasisztákról annyit mindenképpen tudunk, hogy le kell őket győzni” – fogalmazott a vezető munkáspárti politikus, akinek szavait a brit parlamenti életben rendkívül ritka módon tapsviharral fogadták az indítványt támogató kormánypárti és ellenzéki képviselők.
A vitanapot David Cameron miniszterelnök indította a kormányzati javaslat előterjesztésével. Cameron kijelentette: a Nagy-Britanniát közvetlenül fenyegető terrorveszély indokolja, hogy az RAF bekapcsolódjon az Iszlám Állam szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe. A fenyegetettséget a kormányfő szerint jelzi, hogy tavaly november óta a brit titkosszolgálatok hét különböző nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg.
Az RAF eddig is részt vett az Iszlám Állam iraki hadállásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament a szerda esti voksolásig nem adta hozzájárulását.
A brit kormányfő a parlamenti felhatalmazás kiterjesztését kérő kormányindítvány szerdai vitájában kijelentette: az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai-iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.
Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen alapos tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britannia az Iszlám Állam célpontlistájának „felső mezőnyében” szerepel.
Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését.
A vitát lezáró felszólalásában Philip Hammond külügyminiszter mindazonáltal elismerte, hogy az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni. Hammond szerint azonban a légi hadműveleteknek megvan az az azonnali hozadékuk, hogy csökkentik az Iszlám Állam képességét a külföldi terrortámadások végrehajtására, így Nagy-Britannia biztonságát is erősítik.
A külügyminiszter szerint végső soron szükség lesz szárazföldi offenzívára az Iszlám Állam szíriai központja ellen, de ez akkor lesz lehetséges, ha véget ér a szíriai polgárháború, Damaszkuszban olyan kormány alakul, amelyet a nemzetközi közösség ismét támogatni tud, és így a szíriai hadsereg és a szíriai ellenzéki erők együtt fordíthatják fegyvereiket az Iszlám Állam ellen.
Hammond megerősítette, hogy a brit hírszerző szolgálatok adatai szerint 70 ezerre tehető azoknak a szíriai ellenzéki fegyvereseknek a száma, akik csatlakozhatnak ehhez a harchoz. Vannak köztük iszlamisták is, de „vannak iszlamisták a kuvaiti és a tunéziai parlamentben is, és együtt tudunk működni olyan iszlamistákkal, akik elfogadják a demokratikus eljárásrendet és készek részt venni abban” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
