Továbbra is vitatják a szakértők, hogy jól kezelte-e a svéd kormány a koronavírus-válságot: az észak-európai országban jóval enyhébb korlátozásokat vezettek be, mint máshol, ami az idősotthonokban magas halálozást eredményezett.
Ez azonban csak az érem egyik oldala.
A nyár nagyon rosszul kezdődött a svéd kormánynak. Óriási vita alakult ki arról, hogy jól kezelte-e a koronaválságot, miután a többi európai országnál sokkal enyhébb korlátozásokat vezetett be (nyitva maradtak az iskolák, a boltok és a bejártak dolgozni a munkahelyükre az emberek), és sok szakértő arra számított, hogy emiatt több lesz a megbetegedés, több munkavállaló esik ki a termelésből, amit nagyon megszenvednek az ország vállalatai.
Az elmúlt hetekben megjelenő második negyedéves gyorsjelentések azonban sorra rácáfoltak a sötét jóslatokra – derül ki a Financial Times összefoglalójából.
Az Ericsson távközlési cégtől kezdve a háztartási gépeket gyártó Electroluxon át a Handelsbanken pénzintézetig vagy profitról számolnak be a cégek, vagy nyereségük jóval kisebb visszaeséséről, mint amennyit a jóslatokat megfogalmazó szakértők vártak. A jelenséget jellemzi Esbjorn Lundevall, a SEB bank elemzője, aki úgy fogalmaz, hogy példátlanul sok vállalat jelentetett jobb eredményt a várakozásoknál. Kétségtelenül segítette a vállalatokat, hogy nyitva maradtak az iskolák, így nem maradtak otthon a szülők, és bejártak a dolgozók – mondja Alrik Danielson, az SKF csapásgyártó óriás vezérigazgatója.
Ha nem volt beteg, bejárt
Ennél a vállalatnál a válság alatt végig dolgoztak az emberek, kivéve a betegeket. A második negyedéves nyereség ennek ellenére felére esett az egy évvel korábbihoz képest, de még mindig harmadával nagyobb lett, mint amit az elemzők jósoltak. A cégvezető állítása szerint gyorsan alkalmazkodtak az új feltételekhez annak ellenére, hogy nem tudták, mit hoz a jövő. Az év elejéhez képest nullán állnak, de márciushoz, a mélyponthoz képest több mint felével növelték nyereségüket.
A Swedbank, Svédország legrégebbi pénzintézete és egyben a három legnagyobb bank egyike hatmilliárd korona adózás előtti profitot ért el a második negyedévben, ami kissé elmarad az egy évvel korábbitól, de 40 százalékkal jobb az előrejelzéseknél. Jens Henriksson vezérigazgató arról számol be, hogy a nagyvállalatok, amelyek a válság kirobbanásakor áthidaló kölcsönöket kértek tőlük, már elkezdték ezeket törleszteni, a kisebbek pedig nem vettek fel annyi hitelt, mint amennyit vártak. A Handelsbanken meglepte a befektetőket azzal, hogy a kritikus időszakban évek óta a legalacsonyabb biztonsági tartalékot képezte a kétes hitelekre.
Hazai és külföldi
Az elemzők megjegyzik, hogy nagy különbség van a hazai és a külföldi piacra koncentráló vállalatok között. Az előbbiek közé tartoznak a kereskedelmi bankok, amelyek profitáltak a kormány kevés korlátozással operáló válságkezeléséből, míg a feldolgozóipar exportcégei megérezték a globális kereslet összeomlását. A teherautókat gyártó Volvo Group és az ágazat más cégei az SKF-hez hasonlón mind csökkenő, de a várakozásokat meghaladó profitról számoltak be.
Svédországban is aggódnak persze a járvány második hulláma miatt. Az SKF vezére, Danielson szerint a nagy kérdés, hogy milyen gyors lesz a válságból való kilábalás, ami az emberi pszichológián múlik, azon áll, hogy mennyire bíznak a fellendülésben. Nincs egyedül azzal, hogy úgy véli, a svédek ezen a téren előnyben vannak másokkal szemben, mivel nem tartanak annyira a fertőzéstől és a betegségtől, mint mások.
napi / Hirmagazin.eu
