Csökkenteni fogják azoknak a korábban szabálytalanul létesített kutaknak az engedélyezési költségét, amelyeket nem öntözésre, hanem háztartási célra használnak – hangzott el az Országgyűlés plenáris ülésén. A moratórium, tehát az engedély megszerzésének határideje december 31-én jár le.
Sok százezer ember aggódik amiatt, hogy 2023 végén lejár az engedély nélkül fúrt kutak moratóriuma – hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában Toroczkai László, a Mi Hazánk parlamenti frakcióvezetője.
„A gazdáknak a jelenlegi, kiszivárgott információk alapján nagyjából kutanként egymillió forintba fog kerülni az engedélyeztetési eljárás, miközben évi négyszázezer köbméter vizet használhatnak fel ingyenesen. A legtöbb gazda egyébként nem is használ el ennyi vizet, tehát úgy tűnik, hogy csak a bürokráciára fognak kutanként egymillió forintot fizetni. Akik háztartásukhoz használják a vizet – tanyán, falvakban, külterületeken élő sok százezer magyarról van szó -, azok nem is tudják máshogy megoldani a vízellátásunkat, csak a fúrt kútból. Ez az esetben kötelezően előírják, hogy akkreditált laborban vizsgáltassák be a vizet, és hogyha az nem megfelelő – márpedig szinte biztos, hogy nem lesz megfelelő a víz minősége -, akkor saját költségükön víztisztító rendszert kell építeniük. Utána pedig még vagy talajterhelési díjat kell majd fizetni, vagy zárt süllyesztett beton vagy műanyag tárolóba kell majd vezetniük a vizet.
Ez alsó hangon nagyjából kétmillió forint
a jelenlegi árak alapján. Megint nem kell szakembernek lenni, hogy megmondjuk: magyarok százezrei nem fogják tudni megfizetni ezt a bürokratikus díjat, amiért az állam nem azt semmit. Csak a bürokráciát kell megfizetni” – sorolta Toroczkai László.
A legfrissebb hírek itt!
Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint tízezer és százezer között lehet az engedély nélkül, és adott esetben szakszerűtlenül épült, ezért a vízbázist veszélyeztető kutak száma. Farkas Sándor megerősítette, hogy a háztartási célra létesített kutakra az év végéig bírság nélkül lehet fennmaradási engedélyt kérni a települési jegyzőktől. Meglátása szerint a bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályoknak fenn kell maradniuk, mert azért a vízbázisunk védelmét szolgálja hosszú távon, ugyanakkor a költségek oldalán jönnek változások.
„Egy-egy kút fenntartása, amely egy-egy család, vagy a helyben nevelt állatok fenntartását jelenti, nagy költség lehet, de biztos vagyok benne, hogy ebben a kormányzat rövidesen olyan lépést fog tenni, amivel a terheket csökkenteni tudja és fogja” – közölte Farkas Sándor.
Az öntözés céljára használt, tehát mélyebb rétegekbe lenyúló mezőgazdasági kutak engedélyét a Nemzeti Földügyi Központ adja ki, és ezek esetében nem lesz változás – jelezte Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.