Martonvásár a hazai Beethoven-kultusz fellegvára, köszönhetően annak, hogy az uradalmat birtokló család több alkalommal is vendégül látta a mestert.
.. Sőt, feltételezhetően Brunszvik Ferenc közbenjárásának köszönhető, hogy a neves zeneszerző Magyarországra látogatott.
„Amikor Brunszvik nagyapám Martonvásárt átvette, csak vízzel borított pusztát talált ott. Nyolcezer hold száraz területen egyetlen ház, néhány pásztorviskó és egy fa állott” – emlékezett egykor Brunszvik Teréz. Martonvásár a hazai turisztika egyik gyöngyszeme, a kisváros ugyanis méretéhez képest kultúrtörténeti mesékkel ajándékozza meg az érdeklődőket. A város neve mára összeforrt az egykoron itt élő és az uradalmat létrehozó Brunszvikokkal és gyakori vendégükkel, Ludwig van Beethovennel.
A kastély építését Seeberg Anna felügyelte
Bajzáth Judit, az Agroverzum tudományos élményközpont osztályvezetője az M1 Itthon vagy! című műsorában elmondta, hogy a kastélyt 1783-ban ifjabb Brunszvik Antal és felesége kezdte el építtetni. Hozzátette, az építkezési munkálatokat inkább Brunszvik Antal felesége, Seeberg Anna, illetve Simoncsics József kisnemes, a család tiszttartója felügyelte. Bajzáth Judit kiemelte, a megépült ház kezdetben nem kastély, hanem egyfajta földszintes barokk épület volt.
Ifjabb Brunszvik Antalnak és feleségének négy gyermeke született: Teréz, Ferenc, Jozefin és Karolina. A családfő halála után fia, Ferenc vette át a birtok ügyes-bajos dolgainak irányítását. Első intézkedéseinek egyikeként 1803-ban a kastély átépítéséről, felújításáról döntött.
„Miután Ferenc elvette Justh Szidóniát, újabb szobákra, terekre volt szükség, ezért a család egy emeletet építtetett a meglévő házukhoz” – mondta Bajzáth Judit. Hozzátette, a barokk stílusú ház ekkor nyerte el klasszicista kastély mivoltát. A kastély jelenlegi állapotát az 1873-1874-es felújítás után nyerte el.
A legangolosabb magyar kastély
Martonvásár büszkeségét a legangolosabb magyar kastélyként is emlegetik. Vonzereje nem pusztán izgalmas és impozáns küllemének köszönhető, hanem a körülötte található többhektáros parkjának is. Kialakítása már ifjabb Brunszvik Antal idején megkezdődött, azonban a park ma ismert, valódi pompája már fiának, Brunszvik Ferencnek köszönhető:
ő varázsoltatta a kastély mögött nyújtózó többhektárnyi területet virágzó angolparkká.
Lenkefi István, az Agroverzum múzeumpedagógusa elmondta, abban az időben a francia kertek voltak divatosak szerte Európában, a szabályos ösvények, esetleg kis labirintusok különböző sövényekkel, illetve virágágyásokkal. A martonvásári kastély kertjét a Brunszvikok mégis inkább angol stílusban alakítatták ki. A múzeumpedagógus kiemelte, az angolpark jellegzetessége, hogy a természetet próbálja leutánozni.
Brunszvik Teréz hársköröndöket ültetett
Az 1820-as éveket a dendrológia szakértői „platánkorszaknak” nevezik, ugyanis a platán meglehetősen népszerű volt ez idő tájt. A martonvásári parkban is számos példányában gyönyörködhetünk. A park egyik legszebb fája azonban egy kislevelű hárs, amelyet a legenda szerint az 1800-as évek elején ültettek.
Lenkefi István arra is felhívta a figyelmet, hogy Brunszvik Teréz egyik jó szokása volt, hogy barátainak, ismerőseinek hársfákat ültetett kör alakban, és ezeket a facsoportokat nevezte hársfaköröndöknek. A múzeumpedagógus hozzátette, amikor egy barát, családtag nem volt jelen, és hiányzott Brunszvik Teréznek, akkor kiment az adott hársfaköröndhöz, és a fáknak mesélte el bánatát, boldogságát.
Beethoven háromszor is vendégeskedett a martonvásári kastélyban
Sokáig úgy tartották, hogy Beethoven az angolpark árnyas szigetén fejezte be híres Appassionata szonátáját. A zenetörténészek mára bebizonyították, hogy mindez inkább legenda, az azonban bizonyos, hogy a zeneszerző háromszor is vendégeskedett a kastélyban.
Martonvásár a hazai Beethoven-kultusz fellegvára,
köszönhetően annak, hogy az uradalmat birtokló család több alkalommal is vendégül látta a mestert otthonában. Sőt, feltételezhetően Brunszvik Ferenc közbenjárásának köszönhető, hogy a neves zeneszerző egyáltalán Magyarországra látogatott. Brunszvik Ferenc testvérei révén jó barátságba került a mesterrel, sőt mecénása is lett, így nem volt nehéz közbenjárnia, hogy Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnő tiszteletére rendezett várszínházi koncerten Beethoven fellépjen. A híres zeneszerző és a Brunszvik család története azonban akkor kezdődött, amikor Seeberg Anna fejébe vette, hogy lányai Beethoventől vegyenek zeneleckéket.
Zongoraleckéket adott a Brunszvik lányoknak
Bajzáth Judit elmondta, „ez egy nagyon merész gondolat volt a család részéről, hiszen Beethovenről akkor már köztudott volt, hogy nem szívesen tanítóskodik, és nem mindenkinek ad zongoraleckéket”. Hozzátette, ezért a család barátai azt tanácsolták, hogy személyesen járuljanak a nagymester elé. A személyes találkozás meg is hozta a várva várt eredményt, hiszen
Beethoven három hétig oktatta a Brunszvik lányokat zongorára,
mégpedig ingyen. Amikor befejeződött a zongoralecke, egy kis négykezes variációt ajánlott a Brunszvik nővéreknek, és tovább folytatódott a Brunszvik család és Beethoven kapcsolata.
A „halhatatlan kedves” kilétét sokáig homály fedte
A neves zeneszerző és a Brunszvik család életre szóló barátságáról a martonvásári kastély falain belül a Beethoven-emlékmúzeum tárgyai, relikviái, kottái és levelezéseik másolatai mesélnek. De a falak között járva nem pusztán történelmi helyszínen barangolhatunk, egy valódi szerelmi történet kellős közepébe is sétálhatunk.
Itt élt ugyanis Beethoven nagy szerelme,
a „halhatatlan kedves”, akinek kilétét sokáig homály fedte. Csak jóval a zeneszerző halála után derült fény a vélt igazságra, amikor is megtalálták a tizenöt forró hangvételű szerelmeslevelet, amit Beethoven és Brunszvik Jozefin váltottak egymással.
„Beethoven 1827-ben bekövetkezett halála után három levélfogalmazványt találtak” – mondta Bajzáth Judit. Hozzátette, az egyik levélben Beethoven az egyetlen, a halhatatlan kedvesének egy előző napi, prágai különleges eseményéről számolt be. A történészek nagyon sokáig Antonie Brentanóval azonosították a „halhatatlan kedvest”, azonban az újabb kutatások szerint sokkal inkább Brunszvik Jozefin lehetett az, mivel Jozefin 1812-ben ugyancsak Prágában volt, és itt találkozott váratlanul Beethovennel.
Úgy tűnik egy beteljesedett szerelemről lehetett szó, hiszen egy másik fontos bizonyíték lehet az is, hogy Jozefin a találkozást követő kilencedik hónapban megszülte Minona Stackelberg nevű leányát. Bajzáth Judit elmondta, abban az időben Jozefin nem találkozott férjével, már fél éve külön éltek. Azt a feltételezést a lány neve is alátámaszthatja, hiszen a Minona visszafele olvasva Anonim.
A birtok ma az Akadémia kutatóközpontjának otthona
Ahogy szinte minden kapcsolatban, úgy a Brunszvik család és Martonvásár viszonyában is bekövetkezett a lezárás. A nagy múltú történet a hányatott sorsú Brunszvik Gézával ért utolsó fejezetéhez. Később
a kastély a Dreher család birtokába került.
Dreher Antal fia, Jenő építtetett egy kiskastélynak nevezett gazdasági épületet, amely ma megannyi történet őrzője, az államosítást követően ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia fenntartásába került a birtok, amely ma is az Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának otthona. A kiskastélyban pedig hazánk első tudománykommunikációs intézménye, az Agroverzum tudományos élményközpont található.
Lenkefi István elmondta, az Agroverzumot elsősorban diákok számára alakították ki, és a mezőgazdasággal kapcsolatos tudományágakat igyekszenek bemutatni. „A legtöbb kiállítási tárgy interaktív, így játékos formában ismerhetik meg az ide látogatók azt, hogy
az élelmiszer hogyan is kerül az asztalunkra, milyen háttértudományok segítik a mezőgazdaságot
abban, hogy az egyre növekvő népességű emberiséget ellássa jó minőségű, egészséges élelmiszerrel” – mondta a múzeumpedagógus. Miközben a látogató elsajátíthatja a mezőgazdasággal kapcsolatos alapismereteket, olyan kérdésekre is választ kaphat, hogy miként lehet fenntartható a mezőgazdaság, vagy hogy miként képes felvenni a küzdelmet a klímaválsággal a mezőgazdasági szektor.
M1, Hirmagazin.eu
