Ahogy az életszínvonalban, úgy a lakásbérlés terén is hatalmas különbségek alakultak ki Európában.
A legolcsóbban Ukrajnában és Fehéroroszországban érhető el egy kétszobás ingatlan, míg a kontinens pénzügyi központjaiban ennek tízszeresébe is kerülhet ugyanez. A hazai albérletárak a középmezőny alsó felébe pozícionálták Magyarországot.
Az élhetőségi rangsorban előkelő helyen szereplő európai fővárosokban 500-600 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül egy átlagos lakás havi bérleti díja: ebbe a körbe tartozik Amszterdam, Oslo vagy Koppenhága. Ugyanakkor Zürichben, Londonban és Párizsban ennél már csak drágábban lehet ingatlant bérelni. Ezekben a városokban egy átlagos kétszobás lakásért 700 ezer forintnak megfelelő eurót vagy svájci frankot kell fizetni. Sőt: egy minőségi vagy egy ennél nagyobb alapterületű lakóingatlan bérleti díja havi egymillió forinttól indul – írja elemzésében az Otthon Centrum.
A Deutsche Bank felmérése szerint az inga másik végpontja Európa túloldala. Ukrajnában vagy Fehéroroszországban már 60-70 ezer forintnak megfelelő bérleti díj ellenében is kivehető egy hasonló paraméterekkel rendelkező lakás. Az árkülönbség a kontinens keleti és nyugati fele között akár tízszeres is lehet, ám a trendek mindenhol megegyeznek: a nagyobb gazdasági centrumokban jóval magasabbak a bérleti díjak, mint a vidéki városokban vagy az agglomerációs településeken.
Nem sokkal van lemaradva Budapest sem
Ez a Közép-európai térségre is érvényes, csak itt az árak valamivel mérsékeltebbek: a numbeo.com adatai alapján Bécsben 200–300 ezer forintnak megfelelő összeget kell fizetni egy két szobás lakásért, míg ugyanez Grazban vagy Linzben 25-30 százalékkal kedvezőbb havi bérleti díjért is elérhető.
Budapest mai albérletáraival az európai középmezőny alsó felében helyezkedik el. A Varsóban vagy Prágában tapasztalható áraknál valamivel olcsóbb a magyar fővárosban lakást bérelni. Ennek megfelelően az V. kerületben egy 60 m2 körüli bérleményt 200 ezer forinttól 300 ezer forintig hirdetnek. Az Otthon Centrum közvetítésével megkötött idei tranzakciók átlagosan 3800 Ft/m2/hó havi bérleti díjat mutatnak. Az ennél nagyobb lakások esetében azonban gyorsan nő a bérleti díj. A 100 m2-nél tágasabb belvárosi lakásokért a dupláját, akár havi 600 ezer forintot is elkérnek. A városcentrumból kifele haladva mérséklődnek az árak, a XI. vagy a XIII. kerületben 190 ezer forinttól 300 ezer forintig bérelhetünk egy ugyanekkora ingatlant. Ezzel szemben vidéken 100 ezer forint alatt is elérhető elfogadható ajánlat. A legtöbb másfél-kétszobás lakás bérleti díja 150 ezer forint körül mozog a régióközpontokban.
 |
|
Két szobás lakás átlagos havi bérleti díja (Forrás: Otthon Centrum) Olcsó lakhatásnak híg a leve Az, hogy mi drága vagy épp olcsó, relatív fogalom: „Az abszolút összegek csalókák lehetnek, hiszen leginkább a jövedelem nagysága határozza meg, hogy mi az, ami még megfizethetőnek tűnik a bérlőnek” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egész Európára érvényes az a megállapítás, hogy ahol olcsó lakni, ott nem pörög annyira a gazdaság, vagy onnan sok időbe és pénzbe kerül a jól fizető munkahelyre tartó naponkénti ingázás. A drága kontra olcsó vitát szerinte sokkal jobban jellemzi az, hogy egy kétkeresős háztartásnak mennyi elkölthető jövedelme marad a lakbér kifizetése után. Ugyan drága lakást bérelni Zürichben, Oslóban, Koppenhágában, Frankfurtban és Brüsszelben, a jó megélhetési lehetőségek miatt fajlagosan mégis jobban jár, aki itt teszi. Prágában negyed áron lehet lakást bérelni Zürichhez képest, de az átlagos kétkeresős háztartás jövedelmének majdnem a fele megy el a lakbérre, míg a svájci városban csak a harmada. Budapesten az átlagos havi kereset 300 ezer forint körül van, ebből az összegből a külső kerületek lakótelepein lehet bérelni úgy, hogy maradjon megélhetésre is. Ugyanakkor egy kétkeresős átlagos háztartás 600 ezer forintos havi bevételéből akár a városközpont közelében is találhat bérleményt, amiért nem kell jövedelme harmadánál többet fizetnie. |
privatbankar
