Ahogy az életszínvonalban, úgy a lakásbérlés terén is hatalmas különbségek alakultak ki Európában.

A legolcsóbban Ukrajnában és Fehéroroszországban érhető el egy kétszobás ingatlan, míg a kontinens pénzügyi központjaiban ennek tízszeresébe is kerülhet ugyanez. A hazai albérletárak a középmezőny alsó felébe pozícionálták Magyarországot.

Az élhetőségi rangsorban előkelő helyen szereplő európai fővárosokban 500-600 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül egy átlagos lakás havi bérleti díja: ebbe a körbe tartozik Amszterdam, Oslo vagy Koppenhága. Ugyanakkor Zürichben, Londonban és Párizsban ennél már csak drágábban lehet ingatlant bérelni. Ezekben a városokban egy átlagos kétszobás lakásért 700 ezer forintnak megfelelő eurót vagy svájci frankot kell fizetni. Sőt: egy minőségi vagy egy ennél nagyobb alapterületű lakóingatlan bérleti díja havi egymillió forinttól indul – írja elemzésében az Otthon Centrum.

A Deutsche Bank felmérése szerint az inga másik végpontja Európa túloldala. Ukrajnában vagy Fehéroroszországban már 60-70 ezer forintnak megfelelő bérleti díj ellenében is kivehető egy hasonló paraméterekkel rendelkező lakás. Az árkülönbség a kontinens keleti és nyugati fele között akár tízszeres is lehet, ám a trendek mindenhol megegyeznek: a nagyobb gazdasági centrumokban jóval magasabbak a bérleti díjak, mint a vidéki városokban vagy az agglomerációs településeken.

Nem sokkal van lemaradva Budapest sem

Ez a Közép-európai térségre is érvényes, csak itt az árak valamivel mérsékeltebbek: a numbeo.com adatai alapján Bécsben 200–300 ezer forintnak megfelelő összeget kell fizetni egy két szobás lakásért, míg ugyanez Grazban vagy Linzben 25-30 százalékkal kedvezőbb havi bérleti díjért is elérhető.

Budapest mai albérletáraival az európai középmezőny alsó felében helyezkedik el. A Varsóban vagy Prágában tapasztalható áraknál valamivel olcsóbb a magyar fővárosban lakást bérelni. Ennek megfelelően az V. kerületben egy 60 m² körüli bérleményt 200 ezer forinttól 300 ezer forintig hirdetnek. Az Otthon Centrum közvetítésével megkötött idei tranzakciók átlagosan 3800 Ft/m²/hó havi bérleti díjat mutatnak. Az ennél nagyobb lakások esetében azonban gyorsan nő a bérleti díj. A 100 m²-nél tágasabb belvárosi lakásokért a dupláját, akár havi 600 ezer forintot is elkérnek. A városcentrumból kifele haladva mérséklődnek az árak, a XI. vagy a XIII. kerületben 190 ezer forinttól 300 ezer forintig bérelhetünk egy ugyanekkora ingatlant. Ezzel szemben vidéken 100 ezer forint alatt is elérhető elfogadható ajánlat. A legtöbb másfél-kétszobás lakás bérleti díja 150 ezer forint körül mozog a régióközpontokban.

Két szobás lakás átlagos havi bérleti díja (Forrás: Otthon Centrum) Olcsó lakhatásnak híg a leve Az, hogy mi drága vagy épp olcsó, relatív fogalom: „Az abszolút összegek csalókák lehetnek, hiszen leginkább a jövedelem nagysága határozza meg, hogy mi az, ami még megfizethetőnek tűnik a bérlőnek” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egész Európára érvényes az a megállapítás, hogy ahol olcsó lakni, ott nem pörög annyira a gazdaság, vagy onnan sok időbe és pénzbe kerül a jól fizető munkahelyre tartó naponkénti ingázás. A drága kontra olcsó vitát szerinte sokkal jobban jellemzi az, hogy egy kétkeresős háztartásnak mennyi elkölthető jövedelme marad a lakbér kifizetése után. Ugyan drága lakást bérelni Zürichben, Oslóban, Koppenhágában, Frankfurtban és Brüsszelben, a jó megélhetési lehetőségek miatt fajlagosan mégis jobban jár, aki itt teszi. Prágában negyed áron lehet lakást bérelni Zürichhez képest, de az átlagos kétkeresős háztartás jövedelmének majdnem a fele megy el a lakbérre, míg a svájci városban csak a harmada. Budapesten az átlagos havi kereset 300 ezer forint körül van, ebből az összegből a külső kerületek lakótelepein lehet bérelni úgy, hogy maradjon megélhetésre is. Ugyanakkor egy kétkeresős átlagos háztartás 600 ezer forintos havi bevételéből akár a városközpont közelében is találhat bérleményt, amiért nem kell jövedelme harmadánál többet fizetnie.

privatbankar