Magyarország rangban első és egyben legnagyobb temploma. A klasszicista stílusú bazilikába belefoglalták a reneszánsz remekművét: a Bakócz-kápolnát. Kincstára kiemelkedően gazdag.
A bazilika hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A főbejárati timpanontól jobbra és balra az épület tömbjéhez árkádokkal kapcsoltak két (57 méter magas) tornyot. A főoltárkép a világ legnagyobb egy darab vászonra festett olajképe.
A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint. 1856-ban szentelték fel. Erre az alkalomra írta az Esztergomi misét Liszt Ferenc, melyet maga vezényelt az ünnepségen.
A kupola látogatható, nagyszerű körpanorámát kínál. Az altemplomban Magyarország főpapjai nyugszanak, köztük Mindszenty József bíboros.
Az építés és az épület
A törökdúlás után, 1761-ben kapta vissza a várat az érsekség. Két év múlva láttak hozzá a hatalmas, új egyházi központ kiépítéséhez. Először is ki kellett alakítani a székesegyház helyét, ezért a Várhegy közepét, a Szent Adalbert és Szent István templom, valamint a várfalak jelentős maradványait elhordták. Az eredetileg a Szent Adalbert templomhoz kapcsolódó Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétszedték, és az új templomban újraépítették. Az építés 1822-ben kezdődött, és 47 évig tartott.
A templom alapkövét 1822-ben Rudnay Sándor prímás (1819 – 1831) tette le. A grandiózus elképzelések a magyar Rómát szándékoztak megvalósítani azzal, hogy a vatikáni Szent Péter tér alaprajzi elrendezését követve a székesegyház mellé álmodták a prímási palotát, a Papnevelő Intézetet, a kanonoki rezidenciákat.
A bazilika Magyarország legnagyobb temploma. Hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A keletre néző főhomlokzat timpanonjának nyolc sima törzsű, korinthoszi oszlopa 22 méteres. A 24 darab, 19 méter magas oszlopon nyugvó, körbejárható, hatalmas félgömb kupola a templomépület közepén helyezkedik el, 12 óriási ablakán ömlik be a világosság. A kupola belső magassága 71,5, átmérője 33,5 méter. A szentély külső, egyenesen záródó fala a Dunára néz, ezt az oldalát csak a túloldalról, Párkányból mutatja meg a bazilika.
A főbejárat felett Johann Meixner domborműve látható, két oldalán Hunyadi János és Széchy Dénes (a középkori főtemplom építtetői) szobra áll, amelyeket a jelenlegi bazilikát építtető prímások címereivel együtt Johann Hutterer bécsi szobrász készített 1874 és 1878 között.
A belső tér hosszanti elrendezését a megnyújtott szentély és a bejárati rész hangsúlyozza. A templom gazdag belső díszítését az 1840-es évek után nyerte el. A falakat hatalmas, sima törzsű korinthoszi oszlopok tagolják. A hajó oldalain a Meixner által készített két nagy bronzdombormű Krisztus életéből vett jeleneteket ábrázol.
Balra található a Bakócz-kápolna. Jobbra a Szent István-kápolna, ahol Károly Ambrus főherceg és prímásnak a Canova-tanítvány Giuseppe Pisani által készített síremléke áll. A kápolna oltárszobrát Ferenczy István készítette 1831-ben.
A főoltárképet a velencei Michelangelo Grigoletti festette Tiziano nyomán. Szintén tőle rendelték meg később a kereszthajókat lezáró oltárok festményeit. Az északi kereszthajóban Szent István korona-felajánlása látható, háttérben a Várhegy XIX. századi képével, amely a Szent István-i mű folytatását szimbolizálja. Mellette látható Boldog Gizella és Szent Imre. A kép alatti márványoltáron magyar szentek szobrai állnak, akárcsak a főoltáron. A déli hajót lezáró kép témája a Golgota.
A főbejárat felőli oldalon az orgonakarzat látható Meixner bronzszínűre festett gipszszobraival. A hatalmas orgona a felszentelés idején 49 regiszteres 3530 sípos és 3 manuálos hangszerként egyedülálló volt Magyarországon. A bazilika emeleti helyiségeiben található a világhírű Főszékesegyházi Kincstár, a kriptában, a középkori síremlékek mellett nyugszik Mindszenty bíboros.
A bazilika északi tornyának földszintjén lévő kápolna Szent István emlékét idézi: itt láthatjuk István király székesfehérvári szarkofágjának másolatát, valamint Pátzay Pál szobrászművész hársfából készült, 4,5 m magas szobrát, amely Szent István királyt ábrázolja, felemelt kezében karddal. A szobor az 1937. évi párizsi világkiállítás magyar pavilonja előtt állt mint Magyarország jelképe, és a Világkiállítás nagydíját kapta.
Cím: Esztergom Szent István tér 1.
Tel: +36 (33) 402-354
E-mail: [email protected]
Web: www.esztergom.hu
