A várkastély és környezete felújításának célja: európai színvonalú, új funkcióval ellátott, vonzó településrész kialakítása a város központi területén. A város idegenforgalmi vonzerejének növelése, az ideérkező turisták számának emelése.
A felújított XV. századi várkastély épületében, a pince szinten kialakításra került egy kőtár, régészeti tanulmányi bemutató tér, és itt fog üzemelni egy reneszánsz étterem is. A földszinten kiállító terekkel együtt egy turisztikai tájékoztató iroda kerül kialakításra. Itt és az emeleten kerül bemutatásra, az első időszakban, a Báthori családot és a kort bemutató vándorkiállítás. A továbbiakban időszaki kiállításoknak ad otthont. A tetőtérben konferenciaterem kap helyet.
A kastély felújításával egyidejűleg kialakításra kerül a kastélyt körbevevő park, parkolóhelyek, valamint a református templomot övező park díszburkolattal, zöld felülettel.
A város építészeti és kulturális emlékeit tekintve a megye leggazdagabb települése. Legjelentősebb műemléképületei a XV. század második felében épült középkori templomok, melyek a magyarországi reneszánsz építészet legszebb emlékei közé tartoznak. A felújított kastélyt a Báthoriak építették. A család XIV. században épült udvarházát a XV. század végén várkastéllyá alakították. Ekkor a mintegy 60×80 méteres területet övező falakon belül több palotaszárny és egyéb épület helyezkedett el a középső udvar körül. A várkastély északi szárnyának közepén, állt az északi (ebédlő) palota, amely erősen átalakított formában hosszabb ideje magtárként szolgált.
Az épületet az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította. Ez a rendkívül leromlott műszaki állapotban lévő északi palota ma a város szívében, ország legjelentősebb fennmaradt késő-gótikus, református templom kisvárosias hangulatú, azonban az évtizedek óta üresen álló, kihasználatlan palota és környezete méltatlanul leromlott állapotban volt a történelmi város központjában.
A város rendezési terve és a rehabilitációs akcióterve a történelmi városközpont rekonstrukcióját kiemelt fontossággal kezeli.
A rehabilitáció célja a környék új funkcióval történő ellátása, olyan kulturális, történelmi értékekkel bíró központ kialakítása, amely az állandó kiállítások, és bemutatók mellett folyamatos megújulással várja a város és környékének lakóit, valamint a turistákat. Az épületben kialakítandó rendezvényteremmel lehetőséget kívánunk biztosítani a városban hagyományként megrendezésre kerülő zenei és színházi előadások kibővítésére, kiegészítő programok szervezésére.
Ugyanakkor célunk, hogy minél több turista érkezzen a városba, ideérkezésüket követően biztosítsuk a tájékoztatásukat, kulturált vendéglátásukat.
A várkastélyról már 1498-ban említést tesznek a korabeli feljegyzések. Minden valószínűség szerint 1549-ben e kastélyban folyt az Erdély és Magyarország egyesítéséről szóló tárgyalás Fráter György és Ferdinánd király megbízottjai között. A feljegyzések szerint az udvarház 1736-ban még lakott volt.
A mintegy 60×80 méteres területen belül több önálló palotaszárny és egyéb épület helyezkedett el a középső udvar körül, az egész együttest palánk és árok övezte. Az északi oldal közepén állt az együttes valószínűleg legreprezentatívabb kialakítású épülete, az északi palota, amelynek maradványait használták fel 1730 után a magtár építésekor. Ez az épület a várkastély egyetlen, felmenő falaiban is középkori maradványokat őrző részlete, mely pusztulás előtti állapotában legalább három szintre tagolódott. Hatalmas, kétosztatú dongaboltozatos, terazzopadlóval borított borospincével rendelkezik.
A földszint osztófalait a magtárrá történt átalakítás során elbontották, de a megmaradt lenyomatok és boltvállak alapján a terek rekonstruálhatók. A földszint három boltozott helyiségből állt. A bejárat az udvarról, a középső, nagyobb helyiség délkeleti sarkában nyílt, a helyiség egyetlen ablaka az északi oldal közepén volt. A két szélső helyiség a középsőből volt megközelíthető, megvilágításukra a keresztirányú dongaboltozatoknak megfelelően egy-egy élszedett, rácsos ablak szolgált az északi és a déli falakon. Az emeletre a középtér és a nyugati helyiség közötti kettős válaszfal által közrefogott, egykarú lépcső vezetett fel, amelynek ajtaja a középső tér délnyugati sarkából nyílt. Az épület déli, udvar felöli hosszoldalához ötpilléres árkádsoron nyugvó reneszánsz loggia csatlakozott, melyre a délkeleti végében lévő lépcsőn is fel lehetett jutni.
Cím: NyírbátorVár u. 1.
Tel: (+36) 42 510-216
E-mail: szabolcs-m@tourinform.hu
Web: http://www.bathorivarkastely.hu/
