BÁTASZÉK RÖVID TÖRTÉNETE, NEVEZETESSÉGEI
Tolna megye délkeleti részén a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között jelentős közúti és vasúti csomópontban fekszik a 6968 lakosú kisváros.
Első írásos említése a településnek 1142-ből a cikádori apátság alapító leveléből való. A ciszterciek II.Géza uralkodása idején települnek a mai Bátaszék területére felépítve itt a magyarországi ciszterci rend első kolostorát.
1441-ben Ulászló király adománylevele már mezővárosként említi Bátaszéket. A ciszterci szerzetes rend tevékenysége és a település közlekedésközponti szerepéből adódó folyamatos fejlődést csak a török pusztítás állítja meg. A hódoltság megszűntével újraéledő mezőváros az új birtokosok által idetelepített nagyszámú német telepes munkája nyomán Tolna megye egyik legjelentősebb településévé válik Bátaszék.
A város gazdasági – szellemi életében törést a II. világháború, majd az azt követő sváb lakosság kitelepítése felvidéki magyarok, székelyek betelepítése okoz. Ez a többfelől érkezett lakosság ma egységben él az 1995-ben újból városi rangot kapott településen. Bátaszék ma is a térségben központi szerepet tölt be, melyet kiépült középfokú intézményrendszere alapoz meg.
A város számos egyházi jellegű műemlékkel rendelkezik, melyek az 56-os számú Szekszárd-Mohács főút mellett helyezkednek el.
A több mint száz éve Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt neogótikus katolikus templom 83 m magas tornyával uralja a környéket. A környék fontos idegenforgalmi nevezetessége, jelentőségét emeli a templom szomszédságában a 2001-ben felavatott az I. magyarországi ciszterci alapítású kolostor templomát bemutató romkert. A katolikus templom oratóriuma otthona az egyházművészeti kiállításnak.
A Kálvária kápolna 1780-ban épült későbarokk stílusban, mely barokk szobraival jelentős értéket képvisel.
A Nepomuki Szent János kápolna és szobor barokk stílusú, akárcsak a Szentháromság oszlop, mely a XVIII. század végén létesült.
A műemléki védettség alatt álló világi jellegű a Szabadság u.2. szám alatt található erdészeti irodaház és Budai u. 7. sz. alatti 1820-ban épült épület úgyszintén a település központját díszíti.
A népi építészet remeke a volt lakó- és gazdasági épület a Szabadság u. 24. szám alatti Tájház értékes néprajzi gyűjteménynek ad otthont.
Bátaszéken járva érdemes megtekinteni a régészeti néprajzi és várostörténeti értékeket bemutató Dr. Csanády György féle magángyűjteményt.
Látnivalók
Kálváriakápolna
A késő barokk kálváriakápolnát a Fájdalmas Szűz ünnepén szentelték fel 1762-ben. Tornya később épült, és végleges, ma is látható alakját csak 1780 körül nyerte el.
Egyszerű barokk stációk vezetnek fel a kápolnához, amelynek homlokzata feltűnően széles, hármas tagolódása, három bejárata a belső tér osztását tükrözi.
Tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. Itt állították fel a három szoboralakkal gazdagított kálváriajelenet három keresztjét. Innen közelíthető meg az épület tömbjéből kiugró háromszintes torony.
Bejelentkezéssel látogatható.
Ciszterci romkert
Magyarország első ciszterci apátságát 1142-ben itt alapította II. Géza király. A Nagyboldogasszony-templom udvarán végzett ásatások eredményeit, az apátság maradványait a romkertben láthatjuk.
A háromhajós, majd 60 m hosszú (majdnem olyan hosszú volt, mint a pécsi székesegyház!) templom a rendi szokásoknak megfelelően egyenes szentélyzáródású volt, széles kereszthajóval.
Valter Ilona régész 1994-96-ban végzett ásatásai tisztázták az (idők során többször átépített, majd a török időkben végleg elpusztított) eredeti apátsági templom alapjait, melynek rekonstruált maradványait ma a templom melletti romkertben láthatjuk.
Nepomuki Szent János-kápolna
A XVIII. század végén, Báta felé vezető úton, a kőhídnál épült Nepomuki Szent János késő barokk kápolnája. Figyelemre méltó szép lizénás díszítése, a benne lévő szobor a barokk szobrászat értékes alkotása.
Csanády Gyűjtemény
A település és környékének gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti anyaga látható dr. Csanády György magángyűjteményében, ami a jégkorszaktól napjainkig nyújt áttekintést.
A több tízezer darabból álló régészeti anyag koronként rendszerezve tekinthető meg. Láthatunk régészeti emlékeket a kő-, a réz-, a bronz- és a vaskorból, a lengyeli, a hallstatti vagy a dunántúli mészbetétes edények népének kultúrájából, de a kelták, a rómaiak és a törökök idejéből is.
A Bátaszék környékének néprajzi emlékeit bemutató terem feleleveníti a valaha itt virágzó kismesterségeket, külön figyelmet érdemel a vidék fazekasságának gazdag és színes anyagát bemutató kiállításrészlet.
Bejelentkezéssel látogatható.
Szent Orbán-kápolna
Szent Orbánnak, a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére, de az 1739-es nagy pestisjárvány emlékére emelték a huszártornyos kis kápolnát, ami a barokk építészet szép emléke – és kellemes kiránduló- és kilátóhely.
A járványra utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A dongaboltozatos kápolna főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, amelyek Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolják.
Bejelentkezéssel látogatható.
Segítő Szűz Mária-kápolna
A Segítő Szűz Mária kápolna 1771-ben épült barokk stílusban. A téglából épült, figyelemre méltó építmény szentélye hétszög alakú. A bejárat fölött huszártorony magasodik, amiben harang is van.
Az épület mennyezete lapos. Festéséből ma már csak két értékes falkép látható a szentélyben: Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolják. Barokk oltárán a passaui Mariahilf kegykép másolata látható. Jeles berendezési tárgya a főtemplomból 1903-ban ide került hordozható mennyezet alatt álló Mária-szobor, amit a hagyomány szerint a Bátaszékre betelepülő svábok hoztak magukkal a XVIII. század elején Schwarzwaldból.
Erdészeti irodák
Az erdészeti irodákat 1900 körül építették, eklektikus stílusban. Homlokzati díszítését eredeti szépségében állították helyre.
Római katolikus templom (Nagyboldogasszony)
Az impozáns méretű, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, neogótikus stílusú római katolikus templom 1899-1902 között épült, terveit Hofhauser Antal készítette. A menthetetlen apátsági templom helyén épült.
A templom három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével épült. Méretei jelentősek: külső hosszúsága 62,28 méter, szélessége 21,9 méter, a torony 82,45 méter magas. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházi-féle falburkoló téglát használtak fel.
A szépen faragott padok, székek, gyóntatószékek, térdeplők az asztalosipar remekei – German Ferenc pécsi műasztalos műhelyéből kerültek ki. Az értékes üvegablakok Walter Gida üvegfestő-műhelyében készültek.
A templom előcsarnokában régi kövek láthatók, köztük az egyik, egy török korból származó rituális mosdómedence, amit hosszú ideig szenteltvíztartóként használtak a Mária kápolnában.
Bejelentkezéssel látogatható.
Cím: Szabadság u. 4.
Tel: +36 (74) 591-500
E-mail: [email protected]
Web: http://www.bataszek.hu/
