Új fejezet kezdődhet a magyar-német kapcsolatokban;
Németország a visegrádi négyek országcsoporttal együtt képviselheti azt az Európának stabilitást biztosító megközelítést, amely egyértelmű igent mond a külső határok védelmére, és alapvetően nemet mond a migrációra – hangsúlyozta Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a németországi Stuttgartban.
Balog Zoltán az MTI-nek telefonon nyilatkozva közölte, hogy a határnyitás közelgő 30. évfordulója alkalmából a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány közreműködésével Szakítás helyett találkozás – Páneurópai piknik 3.0 címmel csütörtök este rendezett pódiumbeszélgetésen kiemelte: nem szabad hagyni, hogy tönkretegyék az évezredes magyar-német barátságot, amelyben voltak nehéz időszakok, de sok nagyon jó korszak is helyet kapott.
Hozzátette, hogy a csaknem négyszáz fős hallgatóság előtt tartott beszélgetésen Guido Wolf CDU-s politikus, Baden-Württemberg tartomány igazságügyi és európai ügyekért felelős minisztere köszönetet mondott a határnyitásért és aláhúzta: meg kell tanulni új módon, partnerként beszélni egymással, és sokkal jobban oda kell figyelni az Európai Unióhoz a kommunizmus vége után csatlakozott országokra.
Balog Zoltán azt mondta: Guido Wolf teljes mértékben egyetértett azzal, hogy szakítani kell azon hozzáállással, amely „másodosztályú” és „keleti” európaiként kezeli a kommunista rendszer bukása után csatlakozott közép-európai országokat, véget kell vetni annak, hogy „egyfajta iskolamesterként viselkednek velünk, kioktatnak demokráciából és szabadságból, holott mi sokkal jobban ismerjük a szabadság értékét, hiszen nekünk hiányzott negyven éven keresztül”.
Hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy ezek az országok „az Európai Unión belül a saját útjukat akarják járni”, és ugyan „természetesen készek a kompromisszumokra, hajlandóak megegyezni, de elvárják, hogy partnerként kezeljék őket”.
„Bízunk benne, hogy új fejezet kezdődik”, érvényesülhetnek a közép-európai országok értékei és az egymással folytatott párbeszéd kommunikációs kultúrája, és nem a „régi”, távozó Európai Bizottság hozzáállása lesz a jellemző – fejtette ki Balog Zoltán, megjegyezve, hogy a hallgatóság gyakran tapsviharral fogadta kijelentéseit.
A rendezvényen hangsúlyozta, hogy Németország lehet az a „központi szereplő”, amely az egykori NDK révén nemcsak Nyugat-Európát, hanem Közép-Európát is „érti”.
Németország így a visegrádi országcsoporttal – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – együtt képviselhetné azt az Európának stabilitást nyújtó megközelítést, amely elutasítja a migrációt és azt vallja, hogy meg kell védeni a külső határokat, az illegális bevándorlás révén az Európai Unióba igyekvő emberek számára a hazájukban kell megteremteni az élhető élet feltételeit.
Balog Zoltán elmondta, hogy a beszélgetésen a határnyitással kapcsolatos személyes élményeit is felidézte, hiszen 1989-ben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából az NDK-ból menekültek lelkészeként dolgozott a csillebérci menekülttáborban.
A társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos hozzátette, hogy előző nap, szerdán egy másik vezető CDU-s politikus, Thomas Bareiss szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, a szövetségi gazdasági minisztérium parlamenti államtitkára választókörzetében vendégeskedett, és ünnepi szónoka volt egy rendezvénynek, amely az európai kereszténydemokrácia jövőjéről szólt.
Megjegyezte, a meghívás jelzi, hogy Angela Merkel kancellár kormányában vannak, akik úgy látják, „érdemes beszélni a magyarokkal arról, hogy is néz ki a keresztény kultúra védelme és jövője Európában”.
