A bálnák és delfinek csapataira saját nyelvjárás, étrend és szokásrendszer jellemző. Ezekről a kulturális különbségekről sokáig úgy hittük: csak emberi közösségekben alakulhatnak ki.

„Ott vannak! Állj” – kiáltja Gero, majd számolni kezd. A hajótól balra nyolc ámbráscet bukkan fel a Karib-tenger kobaltkék vizéből. Testük kékesszürke, sima felszínű és hengeres, akár a repülőgép törzse. A szó szoros értelmében lélegzetvételnyi szünetre jöttek csak föl a tenger mélyéről. Irdatlan, négyszögletes fejüket teleszívják levegővel, majd a légtömeg egy részét visszafújva újból lemerülnek. Egy 12 méteres vitorlás hajóval, a Baleanával járjuk a nyugat-indiai szigetvilágban Dominika parti vizeit. Sok egyéb között a pöttöm szigetország eső áztatta, most éppen ködbe burkolózó hegyei miatt vagyunk itt. A zöldellő hegytömb ugyanis felfogja a viharokat, és melegen tartja a tenger mélyét, ezzel eszményi körülményeket teremt az ámbráscet megfigyeléséhez.

Heringek raját üldözi a kardszárnyú delfin Norvégia egyik fjordja mélyén.
Forrás: Brian Skerry
Kardszárnyú delfinek és halászhajók követik a heringeket Norvégia sarkvidéki vizein. Az orkák alhasuk kivillantásával, buboréközönnel és erőteljes farokúszócsapásokkal terelik egy tömegbe a halakat. Ha halászhajó is van a közelben, ritkábban élnek ezzel a vadászmódszerrel.
Forrás: Brian Skerry

Mindenki ezt olvassa most!

A fedélzeten fel-alá járkáló Shane Gero alighanem több ámbráscetcsaládot látott és vizsgált közelről, mint akárki más széles e világon. A dán Aarhusi Egyetem és a kanadai Carleton és  Dalhousie Egyetem docense 2005 óta rendre visszatér a hínáros-tajtékos dominikai vizekre, hogy nyomon kövesse gigászi barátait. Mint kiderült, az ámbráscetek korántsem olyan vérszomjas bestiák, mint amilyeneknek Herman Melville ábrázolja őket a Moby Dickben.

Gero csak jámbor és játékos egyedekkel találkozott.

Több tucatot már első pillantásra felismer. Canopener éppen játszik a kutatókkal: a vitorlás közelébe úszik, oldalára fordul, és szemez velük. Digit, a nagy túlélő is itt van. Nemrég halászkötél hurkolódott rá, csaknem leszakította a farokúszóját. Így alábukni és táplálkozni sem tudott, kis híján elpusztult (de már minden rendben van vele). A recés farokúszójú neve Knife (Kés); társa, Spoon (Kanál) a farokuszóján lévő mélyedésről kapta a nevét.

Borjával úszik egy hosszúszárnyú bálna Tonga környékén, a Vava’u-öböl zátonyai fölött. Nyáron több ezren jártak hízókúrán a krillben gazdag antarktiszi vizeken, majd párzani visszatértek a Csendes-óceán déli részére.
Forrás: Brian Skerry
Canopener és Hope mellett, a jobb szélen egy harmadik nőstény ámbráscet; neki a Digit nevet adta Shane Gero bálnakutató. Alighogy áttért az anyatejről az önálló táplálkozásra, Digitet gúzsba kötötte egy halászkötél, majdnem leszakította a farokúszóját. A sokk után úgy tűnt, a fiatal cetlány nem akar vagy talán nem is tud újra lemerülni, az óceán mélyén táplálékot keresni, és visszaszokik az anyatejre. Szerencsére a bajok megoldódtak, Digit ma már bátran alámerül, és vígan falja a tintahalat.
Forrás: Brian Skerry
Hínárfoltban pihen Hope, az ámbráscetborjú.
Forrás: Brian Skerry

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Ezek a cetek „szigetfüggők”, magyarázza Gero: Dominika környékén, Guadalupe és Martinique között szeretnek a tengermélyi kanyonokban barangolni. Gero pedig követi a csapatot mindenhova.
Látja őket aludni, fialni, szoptatni, először a mélybe merülni, rokonaikkal hancúrozni és elpusztulni. Látta azt is, hogy mélyebbre képesek alámerülni, mint a modern tengeralattjárók. De ma, jó egyhetes hajókázás után arra ébredtünk, hogy a megszokott társaságnak nyoma sincs – nyolc idegen ámbráscet tűnt fel helyettük.

Gero eleve lelkes pasas, de ilyen izgatottnak még soha nem láttam. Odakiabál az egyetemistáknak, hogy dobják gyorsan vízbe a hanghullámokat rögzítő hidrofonokat, meg hogy legyen kéznél a fényképezőgép. Nagyon kellenek majd fotók minden farokúszóról, hiszen az ugyanúgy azonosítja a ceteket, mint az ujjlenyomat az embert. Ezeket itt alig ismeri, mondja Gero; egy másik csapatból csavarognak el. Néha átjönnek az „őslakosok” területére, de nem érintkeznek velük…

Rövid vakkantások és úszócsapások, morrantások és nyögések – a bálnák sokféle hanggal kommunikálnak. Ezekből hallhatunk egy kis ízelítőt az alábbi videón.

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

ng

Hirmagazin.eu

ElőzőA HIV elleni oltásra 37 éve várunk hiába..
KövetkezőBüntetőfékezés után kipattant a kocsijából, olyan brutalitást ritkán látni, ami ezután jött – videó
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza