Balkány története
Balkány első említése az írásos forrásokban 1214-ből, a Váradi Regestrumból származik, tehát igen régi település.
A település neve a balkány „vizenyős, lápos hely” jelentésű tájszóból származik amely valószínűleg a törökből került a nyelvünkbe, de nem lehet kizárni a besenyő-török eredetet sem. A mai Balkány határában a középkorban három falu is állott: Aba, Görény és Perked, melyek emlékét ma az Abapuszta, Görénypuszta, Perkedpuszta helynevek őrzik.
Balkány a Honfoglalás korában keletkezett település, és első lakosai feltehetően besenyők voltak . A XI. Században a Gutkeled nemzettség birtokához tartozik.
Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom, amely a XIV. század első harmadában állhatott, mert 1328-ban András nevű papját említi a pápai tizedjegyzék.
Gazdát többször is cserélt a terület attól függően, hogy ki volt az úr Káló várában. Kálló várának felépülése / 1570-73 / nagyban befolyásolta a község fejlődését, hovatartozását. A török Kállót 1578-ban akarja elfoglalni. Ez nem sikerül, a környék szinte minden falvát elpusztítja, kirabolja. Balkány, Guth, Szakoly és a szintén balkányi határban fekvő, de a pusztítás után fel nem épülő Görény, valamint Perked községek akkor a teljes elnéptelenedés sorsára jutnak. Aba ekkor – a szájhagyomány szerint a török basa szeretőjének birtokai voltak itt – elkerüli a pusztulást.
A törökök kiűzése után a település gyorsan felépül és megerősödik. Aba népe is a védettebb Balkányba települ át.
A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc Balkányt is érintette. A lakosok közül 83 lovas /5 kompánia/ és mintegy 70 gyalogos katona állt a fejedelem zászlaja alá. Részt vett a szabadágharcban Gencsy Zsigmond földesúr is, akire egy mezei nemes lovasezred parancsnokságát bízta a fejedelem. A balkányi katonák Gencsy Zsigmonddal együtt a trencsényi csatában estek el 1708. augusztus 3-án. 1715-ben vármegyei népszámlálást tartanak. A megye lakossága ekkor, mindössze 26324 lélek volt. Ebből Balkányra kb. 1000-1200 lakos jut.
Mária-Terézia 1767-ben kiadott Urbáriumát a kivánt kéthavi határidő helyett Balkányban 1773-ban hajtják végre. A földesurak és a jobbágyok viszonyát szabályozó úrbérrendezést itt kilenc pontban rögzítik. A község népessége a század végére 1500-2000 lélek
Az 1800-as évek elejét természeti csapások vezetik be.
1844-ben tagosítást hajtanak végre: e szerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítik az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapják meg. Balkány népessége ekkor már megközelíti a 3000 főt.
1848. tavaszának forradalmi eszméi ide is eljutnak. Az április 11-én szentesített törvényeket a megyében mindenütt, s így nálunk is kihirdették. A kossuthi hívó szóra a településen kb. 30-an állnak a szabadságharc zászlaja alá 1849. január havában a református egyház felajánlja harangját ágyúöntés céljára.
1848-ban 438 fő a zsidó lakosság száma Balkányban, a legtöbben kereskedőknek valloták magukat, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. A magyar őslakosság korabeli helyzetéhez és igényeihez viszonyítva feltűnően magas a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya a zsidók között.
1858-ban létesült a posta , amelyhez 1893-ban távírdát, 1910-ben távbeszélő állomást kapcsolnak.
A heti vásárok jogát 1859-ben , majd az országos vásártartási jogot 1878-ban kapja a település /a vásártér a mai Kossuth kert helyén volt/.
Orvosa Balkányban 1850. óta van. Az első orvosok: Weinberger Herman, Dr. László Elek, Dr. Bauer Lőrincz, Dr. Leitner András. Az első gyógyszertár 1864-ben nyit, gyógyszerész Kékesi Imre.
Az 1867-es kiegyezés után egy békésebb időszak következik a település fejlődésében. 1897-ben alakult a helyi takarékpénztár mint részvénytársaság. 1909-ben megnyílik a környék első óvodája Balkányban. Óvónő: Szentgyörgyi Amália. 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben iparos ifjúság olvasóköre, 1855 körül dalegylet alakult /vezetője sok éven át Perpé Ferenc tanító/.
A település összlakossága 1869-ben 3977, 1880-ban 3769, 1890-ben 4399 fő volt . Ezekben az években az évi átlagszaporúság meghaladja a 100 főt. Az anyakönyvek tanúsága szerint 1887-ben a születések száma 220, a halálozásoké 102. Az összhalálozás 42 %-a a csecsemőkorra esik /44 fő/, a halál oka legtöbbször különböző lob /gyulladás/, bélhurut, himlő, vörheny. Találunk azonban ilyen bejegyzést is nyomor /az elhalt 45 éves /, /kelevény/ 6-7 hónapos, /bujakor/ 8 hónapos /vízibetegség/ 32 éves.
Az I. világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72 – en meghaltak.
A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy és Lónyai birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között
A II. világháborúban Balkány férfilakossága közül 900-an vettek részt, mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942-43 telén a doni csatában estek el.
1946. február elsején kikiáltják a Népköztársaságot. A változások nyomon követhetők a helyi képviselőtestületi jegyzőkönyvekben is.
1948, a fordulat éve : a képviselőtestület június 2-án ülésezik, és javaslatot tesz a felekezeti iskolák államosítására. Az iskolák állami kezelésbe vételére az 1948. évi 38.tc. megjelenése után, június 19-én kerül sor. Idézet az eseményekről felvett jegyzőkönyvből: Az államosítást követő szeptemberben 14 belterületi, 16 külterületi tanulócsoportban, 29 nevelővel kezdődik a tanítás. Az első körzeti igazgató Inotay László lett.
A Gencsy -kastély államosítását a képviselőtestület 1948. október 15-i ülésén határozza el. 1951-ben következett be változás, gyermekotthon céljára az állam veszi kezelésbe. Előbb felső tagozati gyermekek, később óvodás korúak lettek a lakói.
Az 50-es évek kiemelkedő kulturális eseményei voltak az Ormos András vezette színjátszó csoport és a Szántó János irányítása alatt tevékenykedő dalárda egész estét kitevő előadásai. Előadásuk repertoárjában főleg népszínművek, illetve népdalfeldolgozások szerepeltek. A helyi előadásai után a járás szinte minden községében zsúfolt nézőtér előtt játszottak. A balkányi községi tanács megválasztására 1950. október 22-én, az alakuló ülésére 26-án került sor. A községi tanács elnöke Benke Sándor, elnökhelyettese Jaksi István, titkára Szabó János lett. Minőségi változás, a vezetés színvonalának javulása az 50-es évek végén, a 60-as években következik be.
Balkányt 2004 szeptember 19-én várossá nyilvánították. Jelenlegi népessége 7051 fő. A lakosság 1/3-a a kiterjedt tanyavilágban él, mely jelenleg 24 „élő” tanyából áll. A tanyai lakosok száma 2142.
Látnivalók Balkányban
Balkány szabálytalan alaprajzú előkertes beépítésű halmaztelepülés. Földterülete az 1945 előtti időkben nagyobb részt uradalmi terület volt. Ennek köszönhetően a város több nemesi kúriával, kastéllyal büszkélkedhet. Érdekes látnivalók a település templomai is.
A Gencsy kastély
A Gencsy kastély szabadonálló, egyenletes, eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkádból Gencsy Sámuel 1774-ben vetette meg a kastély alapjait.
A munkálatokat a Nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere Salvatore Április irányította. A 19. század második felében Gencsy Béla az akkor egyszintes épületet egy szinttel bővítette és átalakította.
Jelenleg gyermekotthon működik falai között.
Távlati tervként az ingatlan bármely intézeti és idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható. Az épület összes hasznos alapterülete 770 m2.
A falu kállói úti temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczi Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott 1811-ben.
A református templom
Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom.
A református templom már a 14. század első felében állt, homlokzatán a román stílus jegyei fedezhetők fel. Külső falában Gencsy Sámuel epitáfiuma található (1872-ből).
A reformációt követően valószínűleg hosszú ideig nem használták, hiszen egy 1696-os adat szerint a reformátusoknak először fatemplomuk volt. Mivel az már nem volt javítható így feltehetően a XVIII. század elején helyreállították az üresen álló régi templomot. Tetejét ekkor még zsindely fedte, melynek megújítására 1772-ben kérnek engedélyt. Mellette alacsony harangláb állot, amelyet romladozó állapota miatt 1776-ban oszlopokkal kellett megtámasztani.
Az épület keleti homlokzata elé a XIX. század elején emelték mai háromszintes téglából épült tornyot.
A római katolikus templom
1848-ban a hívek plébánia felállítását kérték a vallásalap terhére. 1936 májusában a Vallás- és Közoktatási Miniszter hozzájárult a plébánia felállításához, ennek folytán az egri érsek a balkányi fiókegyházat plébániai rangra emelte.
1937 novemberében elkészült és megáldatott az új templom a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére Hevesy Sándor terve szerint.
A római katolikus templom mellett találhatjuk a paplakot, melyet 1840-ben már mint régi kuriális épületet említenek.
A görög katolikus templom
A görök katolikus egyházközség fiatal, 1941-ben lett önálló.
Egy magtárból alakítottak miséző helyet, 1977-ben épült az új kápolna, ami néhány év múlva kicsinek bizonyult. 1988-ban új parókia készült, 1990-ben a kápolna templommá nőtt, befogadóképessége megháromszorozódott : szentély, kereszthajó, sekrestye, karzat, torony jelentette a bővítést, azóta pedig évről – évre szépül.
Néhány éve készült el az ikonosztázion / képállvány /, a faragás Gergely József, a képek festése Dr. Kis Lászlóné restaurátor keze műve.
2000-ben pedig a falak is díszbe öltöztek Mihal Pascaliunak köszönhetően. 2002-től új padok biztosítanak nagyobb kényelmet.
A Gödény kúria
A város több nemesi kúriával, kastéllyal büszkélkedhet. A központ batalálhatjuk a Gödény kúriát, mely jelenleg a rendőrségnek ad otthont.
Cím: Rákóczi u. 8.
Tel: +36 (42) 561 000
E-mail: [email protected]
Web: http://www.balkany.hu/
