Az idegenforgalmi szektor egyik fő hazai zászlóshajója a Balaton. A régió szakemberei egyre több eredményt tudnak felmutatni abban, hogy több évszakos úti céllá fejlesszék a Balaton vidékét.
A kormányintézkedéseknek, a pályázati lehetőségeknek, szálláshelyfejlesztéseknek, a helyi civil és szakmai szervezetek munkájának, a régiós összefogásnak, a komplex, minőségi szolgáltatásoknak és az éves nyitva tartásnak tulajdonítják a szakemberek, hogy az elmúlt években a nyári fürdőzésen kívül is egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a tó.
Badacsonyi természetjárás
Enni jó, badacsonyi borokat kóstolni nagyon jó, és valljuk be: utazni is jó! De még jobb, ha ezt a hármat együtt tesszük – hirdeti a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület kiadványa. A szervezet négy környező önkormányzat támogatásával azért jött létre 12 éve, hogy a civil és a magánszféra összefogásával hatékonyan fejlesszék a mikrorégió turizmusát. Badacsonytomaji irodájukban egész évben kínálnak különféle tematikájú programokat, és bár a közvélemény elsősorban borkultúrájáról ismeri a vidéket, egyre kedveltebbek a vezetett túrák is.
Az egyesület képviselőivel együtt indulunk el kirándulni Badacsony egyik legnépszerűbb nevezetességéhez, a Rózsa-kőhöz, a szerelemesek zarándokhelyére. A hegy szoknyáját 280 méteres magasságig hosszú szőlősorok díszítik. A szőlőművelés az elmúlt évszázadok során elválaszthatatlanul összeforrt az itt élő emberek mindennapjaival, de meghatározza Badacsony látképét is. A partról a hegyre vezető kocsiút mentén végig kis családi borozók, fogadók és éttermek sorakoznak.
Tasner Mónika turisztikai desztinációmenedzsment-vezető arról tájékoztat, hogy egyre határozottabban látszik a mikrorégióban a Badacsony négy évszakos úti céllá fejlődésének íve.
– Egész évben vezetünk élménytúrákat, amelyek során az érdeklődők vezetővel barangolhatják be többek között a Tapolcai-medence tanúhegyeit, a Badacsony-tanösvényt vagy éppen a szigligeti várat, de sokan jelentkeznek madárfigyelő sétákra is. A legnépszerűbbek a környező hegyekre szervezett holdfénytúráink. A programokon a vidék legendáiból, geológiai, botanikai és kultúrtörténeti tudnivalóiból is ízelítőt kapnak vendégeink. Egész évben kedveltek a gasztronómiai események is, a Badacsonyi Borbarangolásokon például egyesületünk éttermei és borászai mutatkoznak be szombatonként ősztől tavaszig egy-egy borvacsorán. Örömünkre szolgál, hogy a pincészetek, kulturális intézmények, vendéglátóhelyek zöme ma már egész évben nyitva tart, a szálláshelyek pedig minden hétvégén nagy kihasználtsággal üzemelnek.
Tasner Mónika arról is beszél, hogy a régióban számos olyan törzsvendég van, aki a zajosabb nyári szezon után ősszel vagy akár kora tavasszal is visszatér egy-egy hosszú hétvégére. Vendégeik 75 százaléka belföldről érkezik.
Beszélgetés közben megérkezünk a Rózsa-kőhöz. A város központjától néhány száz méterre levő szőlőskertek fölötti kőfalról különleges panorámában gyönyörködhetünk, miközben szemünk előtt rajzolódnak ki a túlparti Fonyód festői dombjai. Árvai Gábor geológiai túravezetőtől megtudjuk, hogy a hegyről származó hatalmas kőzetet, a Rózsa-követ 1886-ban állították a mai helyére.
– A túrázók szinte minden alkalommal rácsodálkoznak, hogy mennyi gyönyörűséget rejt a badacsonyi táj – mesél a földrajz–történelem szakos pedagógus. – Az emberek igénylik a természetjárással összekötött tudományos ismeretterjesztő programokat, amelyek során igyekszem naprakészen, a legújabb kutatások eredményeivel kiegészíteni a már meglevő ismereteket. Mivel pedig az időjárás egyre inkább lehetővé teszi, idén elindítjuk a téli túrákat is.
Csopaki borkultúra
Badacsonyból a Balatonfüred-Csopaki borvidék felé vesszük az irányt, ahol egyéb szervezetek mellett a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület öt kistelepülés – Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak – idegenforgalmát szervezi. A kiemelt partnereik között nyilvántartott Söptei Zsolt, a csopaki Söptei Pincészet és Étterem társtulajdonosa úgy fogalmaz, hogy ezen a vidéken az embereket a borkultúra köti össze, amit fesztiválokkal, bortúrákkal, gasztronómiai bemutatókkal és borversenyekkel népszerűsítenek. A Söptei család sokat tud a szőlőművelésről, hiszen a fiatal borász ükapja által felhalmozott szaktudás a XIX. század közepétől generációról generációra száll a famíliában. 1997-ben újraalapított és modernizált gazdaságukban testvére, Róbert felel a gasztronómiáért, míg Zsolt borászként igyekszik továbbörökíteni a családi tradíciót. Miközben az idei bort dicséri a 150 éves pincében, megtudjuk, hogy az autentikus környezetben tartott borkóstolókra egész évben várják a vendégeket. Igyekeznek komplex szolgáltatáscsomagot nyújtani, az élményt hangulatos éttermükben minőségi ételek választékával teszik még különlegesebbé. Ahogy Söptei Zsolt mondja, ételeiket is boraik stílusához tervezik.
– A régióban jelen levő szolgáltatók is ajánlják egymás kínálatát az idelátogatóknak, ellentétben a rendszerváltás előtti gyakorlattal. Az egész éves balatoni turizmus érdekében hoztuk létre a három megyét és hat borvidéket összefogó Balaton Kör érdekvédelmi szervezetet, amelynek tagjai minőségi vendéglátást képviselő, egész évben nyitva tartó szolgáltatók. Filozófiánk, hogy csak együtt tudunk erősek lenni. Mikrorégiónkban hatalmas vonzerőt jelent a tó „ékszerdobozának” is számító Balatonfürednek a közelsége, részben ennek is köszönhető, hogy vendégeink száma valamennyi évszakban évről évre növekszik.
Söptei Zsolt azt is hangsúlyozza, a siker kulcsa abban is rejlik, hogy folyamatosan figyelik a gyakran változó piaci igényeket, és igyekeznek gyorsan reagálni ezekre a minőségi elvárásokra.
A csopaki borász nem kis büszkeséggel említi meg, hogy a közelmúltban egyenesen a bornagyhatalomnak számító Franciaországból érkeztek hozzájuk szakemberek, hogy a Balaton-felvidéken jól működő borturizmust tanulmányozzák.
Balatonföldvári panoráma
Tihanyból nyolc perc alatt komppal megyünk át Szántódra, majd a közeli Balatonföldvárra, hogy megnézzük a három éve átadott Hajózástörténeti Látogatóközpontot. A magyar tenger legmagasabban fekvő épített kilátójából még ködös időben is fantasztikus panorámát élvezhetünk.
Arany László és Ambrus Ildikó átutazóban járnak erre. Sorra próbálják ki az interaktív látványosságokat. Beleülnek egy csónakszimulátorba, és azonnal továbbküldhető digitális képeslapon fotózkodnak a kiállítás matrózával is.
– Zalakarosra utazunk a hétvégére, kedveljük az ismeretterjesztő programokat, ezért álltunk meg útközben. Az ezerforintos belépőt korrekt árnak tartjuk. Szeretjük a nyári Balatont is, rendszeresen járunk Balatonfűzfőre, de ha erre visz az utunk, a többi évszakban is szívesen megállunk egy-egy múzeumlátogatásra a tóparti településeken, amelyeknek kínálata minden évben bővül – meséli a fiatal pár.
Futó Zsófia kommunikációs vezető arról tájékoztat, hogy az uniós pályázatból megálmodott közel 500 millió forintos beruházás a város akkori történetének egyik legtekintélyesebb projektje volt. Az akadálymentes, hajó alakú, különleges épület árbóca a kilátótorony része, ahova évente mintegy 40 ezer érdeklődő látogat el, minden korosztályból.
– Egész évben nyitva tartunk, és bár Európa számos országából érkeznek hozzánk vendégek, a turisták többsége belföldi. Együttműködünk a környező szállodákkal és szolgáltatókkal, partnerünk a Balatoni Hajózási Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is. Az együttműködésnek köszönhetően rá tudunk kapcsolódni a régiós és a földvári programokra is.
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Balatont egységesen és több évszakos úti célként kell kezelni. Sokan egyenesen úgy vélik, hogy a jövőben főként olyan beruházásokat célszerű támogatni a régióban, amelyek az egész éves turizmus fejlesztését szolgálják.
– Az úgynevezett turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetek széles spektrumon tevékenykednek, a helyi turizmust szervezik, összefogják a szolgáltatókat, marketingfeladatokat látnak el. Munkájukat a Balatoni Turizmus Szövetség hangolja össze. Fontos hangsúlyozni, hogy ne a nyári szezon meghosszabbításáról beszéljünk, hiszen a többi évszakban nem lehet ugyanazt a turisztikai terméket kínálni, mint a főszezonban. Célunk az volt, hogy a nyári szolgáltatások minőségének fejlesztése mellett új turisztikai szezonokat hozzunk létre. Ennek részeként az őszi idényt megpróbáljuk kicsit tovább húzni, a tavaszit pedig korábban indítani.
– Mi jellemző a tavaszira?
– A tavaszi idény középpontjába az aktív turizmust helyeztük, gondolva itt a kerékpáros lehetőségekre, kirándulásokra, kalandparkokra, vezetett és egyéni túrákra. Létrehoztuk a balatonbike.hu platformot, amely több mint kétezer kilométernyi túrát tartalmaz a térségben. Jelenleg is zajlik egy 1,2 milliárd forint értékű szolgáltatásfejlesztés a Magyar Kerékpáros Szövetség konzorciumi vezetésével. Arra irányul, hogy az aktív turizmus jegyében ne csak a Balatont lehessen körbebiciklizni, hanem a távolabbi, úgynevezett háttértelepüléseket is elérhetővé tegyük. A projekt központjai Balatonföldvár, Balatonfüred és Keszthely lesznek kölcsönzőkkel, szervizekkel, modern járműparkkal.
– Mi a helyzet a téli szezonban?
– A Balaton ilyenkor is gyönyörű, ebben az idényben is megvannak a lehetőségek, de a téli balatoni programok népszerűsítése érthető módon sokkal nehezebb feladat, természetesen dolgozunk ezen a projekten is.
– Mire fókuszálnak ősszel?
– Leginkább a gasztronómiára, de komplexen kezeljük a kínálatot, tehát nem arról van szó, hogy tavasszal csak aktív turizmusban gondolkodunk, ősszel meg kizárólag a konyhaművészetre helyezzük a hangsúlyt. Az eseményeket keverten valósítjuk meg és népszerűsítjük a nyitottbalaton.hu weboldalon annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi közönség számára egész évben ki tudjuk majd „nyitni” a Balatont.
– Hol tart a folyamat?
– Szépen haladunk előre, az átpozicionálás azonban hosszú folyamat. Ha a programokon jelen levők számát nézzük, az eredmények mindenképpen látványosak.
