Heves megyei Balaton (1945. előtt még Borsodhoz tartozott) 1100 lelkes település, már a tatárjárás idején is létezett. Szélén ered az Eger-patak, ami azután az Alföldön a Tiszába, pontosabban a Tisza-tóba ömlik. Balaton község neve – hasonlóan az ismertebb tó nevéhez – szláv eredetű, a balaton szó mocsaras, vizenyős területet jelent. A név valószínűleg a környéken feltörő forrásoknak, illetve a falun átfolyó patakoknak köszönhető.
Balaton község a csendes környezetet kedvelőknek ideális kiindulópont a Bükk és környékének felfedezésre. De lovaglásra is van lehetőség a faluban… Jelzett turistaút ugyan nem érinti, de annál több magaslat öleli körbe. A leírások Güzü-hegyet, Bazsik-hegyet, Nagy-Marjaszót vagy Oroszlán-hegyet említenek, de hogy melyikek voltak ezek, nem sikerült megtudni. Mindezeket a Bükk távoli vonulatai őrzik.
Felmászhatunk a falutól keletre fekvő tetőn lévő egykori homokbányáhozis ha itt járunk. Nyugat felé Balatonra és a körülötte elterülő dombokra, míg keletre a Bél-kő barázdás mészkőszikláira nyílik így pazar kilátásunk. A falu nyugati felében, egy magaslaton áll a község 1775-ben épített késő barakk stílusú római katolikus temploma. A templomdombról szintén belátni az utcákat, portákat, de például a felhagyott homokbányát is.
De még mielőtt megérkezünk Balatonba, a Bükk kapujaként is ismert, Egertől északkeletre fekvő Felsőtárkányba utazzunk kisvasutazni. Az öt kilométer hosszú vonal a Felsőtárkányi végállomástól Egeres-völgy-Varró-ház-Stimecz-ház útvonalon közlekedik. A tarkányi végállomás területén a régi és jelenleg használatos vasúti kocsik nézegetésével lehet eltölteni az időt az indulásig. Az Egeres-völgy megállónál a dámszarvasokban gyönyörködhet az arra járó, akár a vonatról is.
A hosszabb gyalog- vagy biciklis túrák kiindulópontjának alkalmas Stimecz-házi erdei pihenőhelyről indulva a Dél-Bükk élővilágát feltáró vöröskő-völgyi tanösvény nem hosszú, kb. 1,5 kilométeres távját megéri legyűrni, ez óvodás gyerekek számára is könnyen bejárható távolságnak bizonyul majd. Az ösvény alsó szakaszát patak kíséri, ezen a rajta átívelő fahidat mellőzve kelhetünk át a nyári szárazságban éppen csak csordogáló vízen. Amikor visszaérkezünk Felsőtárkányba, a közeli Szikla-forrásnál található szabadidőközpont horgásztava partján is időzhetünk, tébláboltunk az Északi-középhegységből származó számos őskövület között.
A Szalajka-völgyet szépségének és az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseknek, felújításoknak köszönhetően méltán emelik a legszebb, sőt külföldi viszonylatban is színvonalas látnivalók közé. Említésre méltó, hogy a völgy jelentős része akadálymentesített, tehát babakocsival is nehézség nélkül végigjárható. Közben a természeti látnivalók – a tavak, pisztrángosok, a Szikla-forrás és a Fátyol-vízesés – egymás után tárják fel szépségüket. A vízesés a tikkasztó és hetek óta tartó szárazság ellenére is bőséggel csobog. Az Istállós-kői ősemberbarlangba is el kell nézni itt járva, ide persze nem tudtuk felcipelni a babakocsiban csücsülő gyerkőcöt.
A Szalajka-völgy egyik mellékvölgyében, a Horotnában rendezték be az erdő és ember kapcsolatát bemutató Szabadtéri Erdei Múzeumot. A szabadon látogatható kiállítás a környék jellegzetes foglalkozásain – mészégető, szénégető, ölfavágó, üvegfúvó – túl a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt helyez.
Forrás: delina; Kép: Google, illusztráció;
