A Balatonban három olyan idegenhonos halfajjal is találkozhattunk idén nyáron, amelyek az utóbbi időben eltűntek, ezek az ezüstkárász, a kínai razbora és a naphal.
Azt persze tudni kell, hogy ezek a halfajok régebben is megtalálhatóak voltak a tóban, csak annak idején, vagy 20 évvel ezelőtt betelepitették az angolnát, és az angolna felzabálta ezeket a halakat, és ezeknek az ikráit.
Az invazív fajok térhódítása márpedig a magyar tenger vízgyűjtőjének élővilágát fenyegető harmadik legnagyobb veszély a klímaváltozás és az élőhelyek pusztulása mellett, mert ezen fajok mellett vannak sajnos olyan fajok is, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek tengerünk növényfaunájára, és ezek a távol keletről, vélhetően szándékosan, repülőn behurcolt amúrgéb, és a kínai növényevő busa.
Sajnos ezeket nem zabálta fel az angolna, és ikráikat sem ette meg, mert az amúrgéb kesernyés húsát nem szereti, a kínai növényevő busa pedig más szinttájon él, és nem találkozik )vagy csak nagyon ritkán az angolnával.
Jó kezdeményezésnek tekinthető a menyhal visszatelepítése a tóba, hiszen a menyhal őshonos halfajunk, és a menyhalat is az angolna pusztította ki.
Az angolnát most már évek óta halásszák a halászok, évi kifogott mennyisége másfél, kétszáz tonna, a maradék ivarérett példányok elúsznak a tengerre ívni, tehát elmennek tőlünk, a horgászok is kifognak valamennyit, szép lassan eltűnne, ha az üvegangolnát nem telepítenék újra.
Most már csak odafönt kellene megérteni, hogy a Balaton, a régi szépségében az egész nemzetnek örömet szerez, ami nagyobb boldogság, és nemzetgazdasági értéke is jelentősebb, mint a csúf kígyóból a zsebbe folyó néhány tíz millió Ft egyéni érdekeltsége.
Nyitókép: horgaszat.hu
