Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség közepén, Nyíregyházától ÉK-re, a 41-es főút mellett található település. Vaja 8 km, Vásárosnamény 18 km, Székely 15 km, Apagy 11 km, Besenyőd 6,5 km távolságra található.
Története
Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.
1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.
Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.
1310-ben a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék,s a Kállaiaké marad a XVI. század végéig, mikor a Báthory családé lesz.
1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.
1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is bírtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.
A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a XVII. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a XVIII. század végén Haller Gábor birtoka lett.
A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.
Bárczay Annával a XIX. század elején Bökönyi Bekk Pálra szált, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.
Lórántháza nevét az írásos forrásokban a XVI. század-ban említik először.
A település az 1600-as évek elején a Bethlen család-beliek, majd a Rákócziak birtoka.
A falu tulajdonosa a Rákóczi szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a XIX. század első évtizedeitől 1945-ig a Dégenfeld család birtoka.
Nyírbakta már a XIX. század-ban, majd a két település egyesüléséből létrejött Baktalórántháza 1970-ig járási székhely volt.
1993-ban kapta meg a városi rangot .
Nevezetességei
* Római katolikus templom (Urunk mennybemenetele):
A XIII. századi, román stílusú kis templomot 1519-ben bővítették, majd többször átalakították a XVIII-XIX. században. Szentélyében XV. századi falképtöredékek is megőrződtek, és harangja is középkori.
A XVI. század eleji munkákat Baktai Máté költségén végezték, amit a főbejárat fölötti táblán meg is örökítettek. A XVIII-XIX. században épült a nyugati homlokzat elé a zömök, kétszintes torony. A kívülről vakolatlan templomon jól látszik a téglafal mintázata, a mázas és mázatlan téglák váltakozó alkalmazása, mely a megye más, e korból származó templomainál (pl. Szamostatárfalva, Csenger) is feltűnik.
A hajót az egyenes záródású, dongaboltozatos szentélytől félköríves diadalív választja el. A szentélyben XV. századi falképtöredékek láthatók, de eddig még csak az oltár mögötti, keresztre feszített Krisztust ábrázoló képet tárták fel teljes egészében.
Érdemes megcsodálni a keleti fal eredeti üvegszemes kis ablakát, hiszen a két különböző méretű, befalazott ablaknyílásból – Magyarországon első ízben – az eredeti középkori ablaküvegek fakeretükkel együtt kerültek elő. A nyugati oldalon reneszánsz kő ajtókeret látható.
A XVIII. századi zömök, kétszintes toronyban egy országosan is egyedülálló, 1595-ös évszámú harang függ, amit Tatay István, az ecsedi Báthory István titkára öntetett. Értékesek a plébánián őrzött XVIII. századi miseruhák s a régi barokk oltárképek, amiket kérésre megmutatnak az érdeklődőknek.
* Református templom:
Egyes kutatók szerint az eredetileg gótikus épületet a források csak a XVII. század végén említették. Az biztos: 1730 táján barokk stílusban újították fel, 1844-ben pedig 24 méter magas klasszicista tornyot kapott.
A torony Fock Ignác nagykárolyi építőmester munkája, és ennek építésekor bővítették a templomot nyugati irányban. Berendezéséből a papi szék 1800 körüli empire munka, a szószék és a kegyúri padok viszont 1840 körül készültek klasszicista stílusban.
* Görög katolikus templomát a múlt század közepén, késő copf stílusban építették.
* Dégendeld-kastély:
Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély.
Az 1840-1850 között épült műemléket 1945 után átalakították, bővítették, sokáig kórház volt. Parkja védett. A jelenleg üresen álló épületben a tervek szerint kistérségi turisztikai központot alakítanak ki.
* Baktai-erdő:
A Baktai-erdő 41-es úttól északra eső része a Nagyerdő. A nyírségi erdőmaradványnak növénytanilag értékes része ez gyöngyvirágos tölgyes és gyertyános tölgyes társulásaival. Génbank szerepet is betölt.
Erdőtársulásaira jellemző még az akác, a gyertyán és a nemes nyár, valamint a különböző fenyők. Kisebb mennyiségben előfordulnak cser-, kőris-, szil- és juharfák is.
Az erdőben hatalmas, száz évnél is idősebb fák között turistaút kanyarog. Pihenők és szalonnasütő helyek kedveznek a kirándulóknak.
* Dégenfeld-kastély parkja:
A Dégenfeld-parkban faritkaságok élnek: amerikai mocsártölgy, páfrányfenyő, kocsányos tölgy, mézgás éger, szomorú magas kőris, tulipánfa, stb.
A dendrológiai gyűjteményt tisztások, csatornák, halastó gazdagítja.
* Helytörténeti gyűjtemény:
A Határon Túli Magyarok Regionális Központja könyvtárában helytörténeti gyűjtemény látható.
2006 decemberében Baktalórántháza még mindig azon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok közé tartozik, ahol nem érhető el az ADSL. A megyében csak két ilyen város van (a másik Nagyecsed). A környékbeli községek, nagyközségek mitegy felében van ADSL.
Turizmus
Baktalórántháza legvonzóbb tulajdonsága turisztikai szempontból a fekvése, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye geometriai középpontjában, a Nyírség középső részén helyezkedik el, a megye nagyobb városait összekötő úthálózat metszéspontjban. Így ideális állomás azoknak, akik az ország legkeletibb megyéjét szeretnék bejárni, megismerni.
A településhez közeledve a csodálatos szépségű és országszerte híres Baktai erdőn át vezet az út. Az nyugodt, erőt sugárzó erdő számtalan kikapcsolódási lehetőséget nyújt a rohanó világban megfáradt kirándulóknak.
A településre érve egy rendezett kisváros képe fogadja a látogatókat. A központban parkokkal, a Dégenfeld-kastéllyal és annak növényritkaságokat is nevelő kastélyparkjával, a középkori római-katolikus templommal.
A település lakói vendégszeretetükről híresek, csakúgy mint a 41. számú főút mentén, a Baktai erdő szélén található Fenyves Csárda és Panzió.
Cím: Köztársaság tér 8
Tel: +36 (42) 550-032
E-mail: [email protected]
Web: http://www.baktaloranthaza.hu/
