Az Európai Unió bürokratikus apparátusa szisztematikusan és rendszeresen olyan döntéseket hoz, amelyek esetében a biztonság kérdése másodlagos vagy „sokadlagos” – közölte Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombat este az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György azt mondta, az Európai Bizottság a tömeges, illegális bevándorlást próbálja támogatni.
Hozzátette, vannak ettől eltérő lépések is, de ezek mögött általában nemzetállamok erőfeszítése áll. Példának Líbia és Olaszország együttműködését, illetve Ausztria és Magyarország fellépését hozta fel.
Forrás: MTI
A migrációs nyomás kezelése az EU-ban
Az EU déli szomszédságában egyre bizonytalanabbá váló helyzet miatt mind többen igyekeznek az EU területére bejutni. Az Európai Unió és tagállamai most még intenzívebben dolgoznak azon, hogy hatékony, emberséges és biztonságos európai migrációs politikát alakítsanak ki.
Az Európai Tanács fontos szerepet tölt be e téren, mivel ez az intézmény határozza meg a stratégiai prioritásokat. Az EU Tanácsa e prioritások alapján kijelöli az intézkedések irányvonalát, és megbízásokat ad a harmadik országokkal folytatandó tárgyalásokra. Ezenfelül jogszabályokat fogad el és konkrét programokat határoz meg.
Az elmúlt hónapokban a Tanács és az Európai Tanács több területen is erőteljes válaszintézkedéseket dolgozott ki. Az időrendi áttekintés a migrációs nyomás uniós szintű kezelése érdekében a Tanácsban és az Európai Tanácsban végzett munka főbb állomásait mutatja.
A Tanács elnöksége az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási intézkedéseket is életbe léptette. Ezekkel az eszközökkel válság esetén mind politikai szinten, mind a szolgálatok szintjén további támogatás biztosítható a tanácsi intézkedésekhez, a Bizottság, az EKSZ és az érintett ügynökségek bevonásával.
Az EU migrációs politikája az alábbi területeket öleli fel:
- együttműködés a származási és tranzitországokkal
- az EU külső határainak megerősítése
- a migrációs áramlások kezelése és a migránscsempészés visszaszorítása
- a közös európai menekültügyi rendszer reformja
- a legális migráció lehetőségeinek megteremtése
- a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának elősegítése
együttműködés a származási és tranzitországokkal
A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés adja az EU és a harmadik országok közötti kapcsolatok átfogó keretét. E megközelítés jegyében az EU több érintett harmadik országgal is párbeszédet kezdett, illetve folytatott a migrációról, valamint kialakította az érintett országokkal folytatandó együttműködés keretét. Az uniós vezetők 2015-ben Vallettában cselekvési tervet fogadtak el az elsősorban afrikai országokból származó migránsok Unióba való beáramlásának kezelése érdekében. Az Európai Tanács 2016-ban jóváhagyta a legfontosabb származási országokkal folytatott együttműködés elmélyítését célzó új migrációs partnerségi keretet. Ugyanezen évben fogadták el a vezetők az EU–Törökország nyilatkozatot azzal a céllal, hogy megállítsák a Törökországon keresztül az EU-ba irányuló irreguláris migrációs áramlásokat. Ezenfelül az EU jelenleg is intézkedéseket hoz a Törökországban, Jordániában és Libanonban élő szír menekültek sürgős humanitárius szükségleteinek a kielégítése érdekében.
Az EU külső határainak megerősítése
Az EU külső határainak hatékony igazgatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jól működjön az Unión belüli szabad mozgás. Az Európai Tanács 2015 szeptemberében a külső határokon folytatott ellenőrzés megerősítésére szólított fel, majd ezt követően 2016 októberében megkezdte működését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. A külső határokon folytatott megerősített ellenőrzésekről, valamint az ellenőrzések új technológiák alkalmazása révén történő megerősítéséről jelenleg zajlanak a tárgyalások.
A migrációs áramlások kezelése és a migránscsempészés visszaszorítása
Az EU migrációs politikájának egyik legfontosabb prioritása az illegális migráció megelőzése, valamint az irreguláris migránsok visszaküldése származási országukba. A visszatérési irányelv egyértelmű, átlátható és méltányos szabályokat ír elő az irreguláris helyzetű harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozóan. Az EU által megkötött visszafogadási megállapodások kulcsfontosságúak az uniós visszaküldési politika végrehajtása szempontjából. Az EU ezenfelül több tengeri műveletet is indított a külső határok biztosítása, a tengeri életmentés, valamint az emberkereskedő hálózatok és az embercsempészek elleni fellépés érdekében.
A közös európai menekültügyi rendszer reformja
A migrációs válság rámutatott arra, hogy szükségessé vált a közös európai menekültügyi rendszer reformja. A jelenlegi rendszerben a menedékkérőket eltérően kezelik az egyes tagállamokban, ezenfelül az elismerési arány is változó, ami ösztönözheti a szabálytalan továbbutazást és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtását. A Tanács jelenleg vizsgálja azt a hét jogalkotási javaslatot, amelyet a Bizottság a közös európai menekültügyi rendszer megreformálása érdekében nyújtott be.
A legális migráció lehetőségeinek megteremtése
Az EU elkötelezett amellett, hogy biztonságos és legális lehetőségeket biztosítson az Európába való eljutáshoz a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek. A tagállamok 2015. júliusban 22 504 személy áttelepítésérőlállapodtak meg. A 2016 márciusában aláírt EU–Törökország nyilatkozatban a felek kikötötték, hogy a görög szigetekről Törökországba visszaküldött minden egyes szír állampolgárért cserébe egy másik szírt telepítenek át Törökországból az EU-ba. A Bizottság 2016. július 13-án egy közös normákat és eljárásokat előíró, állandó uniós áttelepítési keretrendszerre tett javaslatot. Ezenfelül a Tanács most vizsgálja a kékkártya-irányelvfelülvizsgálatáról szóló javaslatot, amelynek célja, hogy Európába vonzza azokat a magasan képzett tehetségeket, akikre a gazdaságnak szüksége van.
A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának elősegítése
A migrációs és menekültügyi válság hatására elfogadott áthelyezési és áttelepítési intézkedések kapcsán világossá vált, hogy támogatni kell az integráció terén kevesebb tapasztalattal bíró tagállamokat. A harmadik országbeli állampolgárok ugyanis Unió-szerte gyakran ütköznek akadályokba a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás terén. A Tanács a 2016. decemberi következtetéseiben arra szólította fel a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a harmadik országbeli állampolgárok integrációjával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, javítsák az integráció nyomon követését és értékelését, valamint hogy foglalkozzanak a harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek és készségeinek az elismerésével.
Kulcsfogalmak
Visszafogadási megállapodás: a szabálytalanul tartózkodó személyek származási országukba vagy valamely tranzitországba történő visszaküldésének szabályait írja elő.
Áthelyezés: nemzetközi védelemért folyamodó személy áthelyezése a kérelmének megvizsgálásáért felelős tagállamból (jelenleg Görögországból vagy Olaszországból) egy másik uniós tagállamba.
Áttelepítés: a lakóhelyét elhagyni kényszerült, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló nem uniós állampolgárságú személy áttelepítése egy nem uniós országból egy uniós tagállamba.
Forrás: europa.eu
Képek: ClimeNews, fszek.eu, latoszog, OrientPress
