Fekvése
Nyergesújfalutól 5 km-re délre, a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Megközelíthető közúton: a 10-es úton Nyergesújfaluig, onnan déli irányban 5 km.
Története
Bajót és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek is erről tanúskodnak. A község határában az Öreg-kő K-i hatalmas sziklafalában, a Jankovich- és Baits-barlangban őskori maradványokat, köztük az ősember solutréei és magdaléni kultúrájának számos ritka- és érdekes emlékét, – finoman kidolgozott kő- és csonteszközöket – találtak.
A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.
A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.
A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.
Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom D-i oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.
A községet a törökök többször elpusztították, de mindannyiszor újranépesült.
1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.
Határában az 1800-as években szénre bukkantak,és a területet bányaművelés alá is vették.
A II. világháború alatt itt rejtőzködött Szántó Piroska festő, férjével,Vas István költővel.
Péliföldszentkereszt Bajót határában található. Régi búcsújáró helyén XIII. sz-i műemlékké nyilvánított templom, Kálvária és egy volt rendhház található.
A közelben találhatók a Berény-vár -nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.
Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó
A környéken van a Büdöslyuk nevű barlang is.
Nevezetességei
* Szalézi rendház: Az 1763-ban épült, barokk stílusú rendház ősi zarándokhely.
A helytörténeti dokumentumok szerint Barkóczy Ferenc hercegprímás építtette a kolostort a nazarénusoknak, akik 1763-70 között működtek itt. Utánuk a pálos rend letelepítését kísérelték meg a prímások először 1866-67, majd 1903-1906 között.
1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága veszi át. Az Olaszországban 1901-1913 között működő a Szt. Istvánról nevezett Magyar Szalézi Intézet mintegy 40 alsógimnazista növendéke szalézi tanáraikkal, nevelőikkel együtt a felső-olaszországi Cavaglia városából 1913 novemberében költözött át a Szentkereszt földszintes kolostorépületébe .
1925-ben a kolostor nyugati frontján emeletet húztak.
A belső udvar (quadrum) egy részéből étkező és színjátszó termet alakítottak ki. 1925-től a szalézi rend körülbelül 40 teológusának anyaháza lesz.
A kolostortól északra 1932 körül manzárdos főiskolát építettek (Don Bosco Ház). 1943-ban elkészült az egyemeletes, tágas zarándokház is a kolostortól nyugatra (Ifjúsági Ház).
1950-ben a szalézi rendet is feloszlatták, az épületeket államosították. Vájárképző iskola és internátus működött itt 1950-1981 között, majd a zarándokház fogház lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológiaépület a helyi termelőszövetkezet vadászháza lett.
1992-ben a szalézi rend visszakapta az elkobzott rendházat és a hozzá tartozó létesítményeket.
* Kálvária: A barokk stílusú Kálvária-szoborcsoport a XVIII. században készült. A hozzá vezető stációk – Gáthy Zsolt építészmérnök tervei alapján – más-más építészeti stílusban épültek 1931-1942 között. A stációk domborművei Metky Ödön szobrászművész alkotásai, 1935-ből.
* Öreg-kő: Geológiai érdekesség a 375 méter magas Öreg-kő keleti oldala. Függőlegesen leszakadó sziklafalai miatt kedvelt sziklamászó-iskola, tetejéről nagyszerű a kilátás a Dorogi-medencére.
Különleges, számos védett növénnyel gazdag az Öreg-kő flórája is: a pados sziklapárkányokon él a ritka rozsdabarna pikkelyharaszt, ez itt a szirti ternye egyedüli gerecsei termőhelye. Itt a különben csak dolomitra jellemző sziklagyepekkel is találkozhatunk, ezek növényei közé tartozik a magyar gurgolya és a sziklai perje. A Bajót felé lejtő löszgyepen pedig a ritka – magyar botanikus nevét viselő – Borbás-kerep díszlik tömegesen.
Szabadon látogatható.
* Jankovich-barlang: Ez a barlang is számos ősemberi leletet, csont- és szerszámmaradványt adott a régészetnek. Húsz méter magas bejárata mögött hatalmas csarnok húzódik, amit egy felszínre nyúló kürtő követ. A kiemelten védett barlangot csak engedéllyel szabad látogatni.
* Kegytemplom: A barokk kegytemplom és zarándokhely 1735-ben épült. Az épületegyüttes az 1930-as években egy úgynevezett lourdes-i barlangot építettek.
A templom belseje faragott faszobrokkal díszítette. Az épület 1913 óta a szalézi szerzetesen tulajdonában van. A zarándokház ma gyermeküdülőként működik.
A templomban három nagy búcsú van minden évben: Szent Kereszt megtalálása május 3-án, Szent Kereszt felmagasztalása szeptember 14-én és a Szent Vendel tiszteletére tartott búcsú október 24-én. A hívő zarándokok azonban egész évben látogatják a kegyhelyet.
Bejelentkezéssel látogatható.
*Gerecsei Tájvédelmi Körzet: A Gerecse alapkőzete a földtörténeti középkorban kialakult mészkő, amely a vetődések során darabokra tört, a magasba emelkedett, és egyes rétegei elcsúsztak egymáson. A hegységre jellemzőek az északnyugat-délkeleti irányú törések, melyekben sajátságos medencék jöttek létre.
A Gerecse mészköve nevezetes a benne található kövületekről, és szép, márványos, vörös színéről. A piszkei és tardosi vörös márványt – évszázadok óta bányásszák és használják épületek díszítésére és szobrászati alkotások készítésére. (Pl.: Visegrádi palota).
A fokozottan védett területek: Pisznice, Száz-völgy, Nagy-Somlyó, Asszony-hegy és a baji Lábas-hegy.
Cím: 2533 Kossuth L. u. 69
Tel: 33/449-265
E-mail: [email protected]
Web: http://www.bajot.hu/
