Történelmi, társadalmi háttér
Bajna Község a Gerecse vidék keleti részén, Esztergomtól 21, Tatabányától 24, Budapesttől 46 km-re fekszik.
„Nagyközség az esztergomi járásban 437 házzal és 2359 magyar lakossal, akik vallásra nézve római katolikusok.” ( Magyarország vármegyéi, Városai). Nagysáp, Epöl, Gyermely, Héreg, Bajót községekkel határos. Lakosainak száma 2006. évi adatok szerint 2058 fő volt. A község területe 37,55 km2.
Bajna és környéke ősidők óta lakott hely. Határában hét elpusztult faluhely és három templomrom maradványai találhatók. A község belterületéről római kori edények, avar kori sírok, Árpádkori kemencék kerültek elő.
Legrégibb birtokosa a Básztéh nemzetség volt. 1923-ban Bajnai Péter eltiltotta ugyan a Básztéh nembeli Andrást ennek a birtoknak a megvételétől, de mégis a Básztéh nemzetbelieké lett. 1300-ban azonban az e nemzetségből származott Rénold fia András, fia Miklós bírói ítélet alapján elvesztette Bajnát, melyet az általa okozott károk fejében a Zovárd nembeli Vécs unokájának, Zovárdnak volt kénytelen átengedni. Zovárd fiától, Domonkostól szintén elkobozták e birtokot. 1352-re ismét visszanyerte, ekként a helység a Zovárd nemzetségből származó Bessenyey családé lett.A török világban nem pusztult el.
Más források szerint Bajna 1300-ban 53 márkáért Zovárd mesternek lefoglaltatott, kit birtokába be is iktattak. ( Fejér, Codex dpl.VI.II.298.I.). A különösen Hunyadi Mátyás korában híres Poth vagy Both család e helységnévről nevezte magát, mint az 1498. évi 22. törvénycikk is tanúsítja. E családnak itt várat is épített, amely azonban a török dúlások alatt elpusztult.
A XVI. században enyingi Török István volt ennek és a szomszédos vidéknek az ura. Telepeseket hozván művelni kezdte a földet, de a Rákóczi mozgalmak alatt a helység újra elpusztult. Főképp a nyergesújfalui erőd ostromlásakor, amikor a rácok rajtaütéseik alkalmával felgyújtották a házakat, a lakosokat vagyonukból kifosztották, őket magukat pedig szétszórták. Három év múlva azonban ismét benépesült. ( Bél kézirata Esztergom megyéről 144.1., és Vályi : Magyarország leírása I.91.1.)
A falu a XII. században már a Sándor családé, a török kiűzése után 1696-ban szerzik meg. A Sándor család a trencsén megyei Szlavnica városból származik. Sándor Menyhért – Mihály (1692-1773) – Vincze – Móric az „Ördöglovas „(1805-1878). Sándor Mihály 1750 körül Bajnán barokk stílusú kastélyt építtetett. 1776-ban feljegyzik, hogy benne külön kápolna építésére Batthyány prímás adott engedélyt. A kastélyhoz lényegesen csak dédunokája, Sándor Móricz nyúlt. Móricz 1834-ben a kastélyt felesége, Metternich Leontina tiszteletére korának egyik legkiemelkedőbb építészével Hild Józseffel csaknem teljesen átterveztette, és újra építtette klasszicista stílusban.A kastély jelenleg a Magyar Államkincstár tulajdona.
A településen önálló polgármesteri hivatal 8 fős köztisztviselői gárdával biztosítja a lakosság ügyeinek szakszerű intézését. A 120 férőhelyes óvoda és a 350 férőhelyes iskola 2006. július 01-től Nagysáp és Epöl községekkel közösen fenntartott Intézményi Társulásban működik. Az alapvető közművek ( víz, villany, telefon, kábel tv hálózat, vezetékes gázellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás ) kiépültek. Az általános orvosi és a fogorvosi ellátást szerződéses formában, a védőnői szolgálatot a hivatal elkülönített szakfeladatán, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot társulási megállapodás alapján biztosítja a települési önkormányzat. Bajna község önkormányzata a kistérségi településfejlesztési társulásnak is tagja. A település gazdálkodását a mai napig nagymértékben befolyásolja, hogy 1998-ban a Viziközmű Társulat csatornahálózat kiépítéséhez felvett hitelére kezességet vállalt.
Nevezetességei
* Római katolikus templom
* Sándor-Metternich-kastély
* Csimai-kálvária
Cím: 2525 Kossuth u. 1.
Tel: 33/506-110
E-mail: [email protected]
Web: http://www.bajna.hu/
