Budapesten is törölték az Austrian Airlines járatait a húsvéti utazásokkal induló szezon
kezdetén, miután véglegessé vált, hogy csütörtökön és pénteken sztrájkra lépnek az osztrák nemzeti légitársaság alkalmazottai. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint érdemes résen lennie az utasoknak, mivel a légitársaságok nem mindig tartják be a kártérítésre vonatkozó előírásokat.
Ausztriában sztrájk bénítja meg a légi közlekedést a húsvéti ünnepek csúcsán, ami több tízezer utas, köztük magyarok terveit borítja fel, és fékezi a térségi turizmus szezonkezdését.
Kedden eldőlt: a fedélzeti és földi személyzetet képviselő Vida szakszervezet és a munkaadó kollektív bérvitájában egyelőre nem születik megegyezés, ezért – ahogy azt már a múlt hétvégén belengették – az osztrák nemzeti légitársaság, az Austrian Airlines 3500 munkavállalója figyelmeztető sztrájkra lép csütörtök éjféltől péntek délig.
Emiatt a légitársaságnál 400 járatot töröltek, ami 50 ezer utast érint, akiket a szolgáltató jelzése szerint közvetlenül is értesítenek a változásokról.
Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint hatalmas szakadékra utal a munkavállalók és a cég érdekei között az ünnepekre szervezett, törvényes tiltakozás, amely nem csak a légitársaságnak, hanem több ország turizmusának is veszteséget okoz az elmaradt utazások miatt.
Varga G. Gábor szerint érdemes elgondolkodnia a sztrájk miatt fanyalgó utasoknak, hogy szeretnék-e, ha a járatukon olyan pilóták, műszaki felelősök dolgoznának, akiket munka közben a megélhetésük miatti aggodalom bénít.
Budapestről sem indulnak a bécsi járatok
A Budapest Airport weboldalának szerdai információi szerint a magyar utazókat is érinti az Austrian Airlines nagyhét végére bejelentett sztrájkja.
Például törölték a csütörtökön 11.15-kor és 16.45-kor tervezett indulásokat a légitársaság gépeivel Bécs felé, míg az osztrák fővárosból sem érkeznek a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre a menetrend szerinti járatok 10.35-kor, 16.05-kor és 22.15-kor.
Mint megírtuk: az osztrák légitársaság a németországi Lufthansa leányvállalata, amelynek alulfizetett munkavállalói ugyancsak hetek óta sztrájkokkal bénítják a német repterek forgalmát.
Az Austrian Airlines-nál a húsvéti hétvégét érintő munkabeszüntetés becslések szerint naponta akár 10 millió eurós veszteséget okoz, amely a cégnek jelentős kártérítési felelősséggel jár.
A mindkét légitársaságnál jelenlévő Vida szakszervezet szerint elvárható, hogy az anyavállalatnál, a Lufthansánál hasonló fizetéseket adjanak az osztrák vonalon is, ám a német cégnél dolgozó személyzet fizetése átlagosan 40 százalékkal magasabb, mint az Austrian Airlinesnál, amely ennél lényegesen alacsonyabb bérkompenzációt ajánlott csak fel a mostani tárgyalásokon.
Jár a kárpótlás, de vannak szabályai
Az ausztriai Utas- és Utasjogi Ügynökség (apf) a tervezett utazásokról lemaradó ügyfeleknek azt javasolja, hogy lépjenek kapcsolatba a légitársasággal, ahol a törölt járatok miatt kártérítést igényelhetnek. Tájékoztatásuk szerint az érintettek választhatnak a jegy árának visszatérítése, a lehető legkorábbi, másik oda-vissza járat vagy a hasonló feltételek melletti úti cél között.
Ha nincs időszerű ajánlat, ezért a pórul járt utas maga keres másik járatot, az apf azt javasolja, hogy erről tájékoztassa a légitársaságot, és fontos, hogy őrizze meg a számlát – de figyelembe kell venni, hogy a költségeket a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Tehát nem elfogadható, ha valaki egy olcsóbb turistajegy helyett egy utóbb választott, elsőosztályú luxusútért kér kártérítést. Ez vonatkozik a járat törlése miatt felmerülő szállásköltségekre is.
A pénzügyi kompenzáció személyenként 250, 400 vagy 600 euró lehet. Az, hogy jogos-e a kártérítési igény, attól függ, hogy indulás előtt mennyivel korábban törölték a járatot, és az eredeti időponthoz képest mennyiben különböznek a légitársaság által kínált, alternatív szállítási időpontok.
Ha az utasokat a repülés megkezdése előtt kevesebb mint hét nappal értesítik a változásról, nem jár kompenzáció, amennyiben a helyettesítő járat indulása legfeljebb egy órával korábbi az eredeti időpontnál és a célállomásra érkezése legfeljebb két órával később történik – közölték.
Legyünk résen, mert nem mindig fizetne a légicég
Az idei szezonban még várható, további sztrájkok miatt érdemes tisztában lenni azzal a kérdéssel, hogy a munkabeszüntetés miatti járattörlés (amikor az indulást megelőző két héten belül törlik a járatot sztrájk miatt) mentesíti-e a légitársaságot az uniós jogszabályok szerint kötelező kompenzáció alól?Miközben a légitársaságok a sztrájkra hivatkozva gyakran nem fizetnek kártérítést, egy három éve hozott Európai Bírósági ítélet szerint ez nem jogszerű. Az ítélet az AirHelp és a SAS között folyó perben ugyanis kimondta, hogy amennyiben egy légi fuvarozó személyzetének szakszervezete által szervezett sztrájk miatt törlik a járatot, – különösen akkor, ha annak célja a béremelés biztosítása –, akkor az nem tartozik azon „rendkívüli körülmények” fogalma alá, amely felmentheti a céget a kompenzáció fizetése alól.Ugyanakkor különbséget kell tenni, hogy a sztrájk a légitársaságnál, vagy a repülőtéren, esetleg a légi irányításnál történik-e. Ha ugyanis a járatot a reptéri dolgozók vagy az irányítók sztrájkja miatt törlik, arra a légitársaságnak nincs ráhatása, tehát mentesül a kompenzáció fizetése alól. Ha viszont a légitársaság saját alkalmazottai sztrájkolnak, akkor köteles kompenzálni az utasait.
A turizmusnak is keresztbe tesz az elmérgesedő bérvita
Ha a közlekedési ágazatban húsvétkor, karácsonykor sztrájkol egy szakszervezet, az elmérgesedett munkaügyi konfliktusra utal a cégvezetéssel, illetve, ha mindez bértárgyalások kapcsán történik, azt mutatja, hogy nagy távolság van a felek álláspontja között. A munkavállalók képviselői az ünnepi sztrájkkal azt üzenik a munkaadónak: hajlandóak elmenni a falig – mutatott rá az Economxnak Varga G. Gábor, az Egek Ura Blog szerkesztője.
A légiközlekedési szakértő elmondta: a húsvét a nyári menetrend kezdetét követően hagyományosan az első olyan szezon, amikor csúcsra jár az európai légi közlekedés. Ilyenkor, ha nincs sztrájk, a járatok telítettsége akkor is magas, mivel a tavaszi szünet és az ünnep miatt útra kelnek a vendégmunkások és a szabadidős céllal utazók egyaránt, akár családostul, amire az iskolai szünet ad lehetőséget.
Vagyis, egy ilyen csúcsidős sztrájk nem csak a légitársaságnak és az utasoknak okoz komoly veszteségeket, hanem több más országban a turizmusnak is: könnyen lehet, hogy akik egy járattörlés miatt 2-3 nap késéssel tudnak csak elindulni, inkább úgy döntenek, elhalasztják az útjukat – jelezte.
Nem szerencsés, ha frusztrált a gépünk pilótája
Varga G. Gábor kitért rá: gyakran hallani azt az érvelést, hogy a sztrájkokat azért ítélik el az utasok, mert nem akarják a jegyárakban megfizetni az alkalmazottak magas bérét.
Ez érthető is: mindenki sokkal érzékenyebb, és az empátia is hamar elillan, ha az embernek a saját pénztárcájáról van szó. Nem beszélve arról, ha komoly kényelmetlenséget kell elszenvednie vagy meghiúsul a szeretteivel való találkozás – fogalmazott.
Ám szerinte azt is látni kell, hogy a légi közlekedés extra terheléssel járó, magas szakmai felkészültséget és fegyelmet igénylő ágazat, ahol a munkaerő precizitása és minősége sokszor közvetlen összefüggésben van a járatok pontosságával, vagy épp biztonságával.
Feltehetjük tehát úgy is a kérdést: szeretnénk-e, ha az utazásunkat jelentő járaton dolgozó pilóták, utaskísérők, vagy épp a repülőgép előkészítéséért felelős emberek túlterheltek, frusztráltak és elégedetlenek legyenek a jövedelmi körülményeik miatt? – vetette fel.
Megegyeztek a vasutasok, elmarad az ünnepi leállás
Németországban pont került a karácsony óta tartó vasutas sztrájkok végére, ami több százezer ingázó és más utazó számára jelent megnyugvást, mivel nemrég még azzal fenyegetett a mozdonyvezetők szakszervezete (GDL), hogy nemcsak a hétköznapokban, hanem húsvétkor is több napra megbénítják az ország vasúti közlekedését, illetve az iparnak nagy kiesést okozva a teherszállítást. Kedden bejelentették: megegyezésre jutottak a szövetségi kormány tulajdonában álló Deutsche Bahn-nal, aminek részeként az állami cég végül elfogadta, hogy a heti munkaidőt a jelenlegi 38 óráról 35 órára csökkentik, miközben a bérek változatlanok maradnak.
