A török megszállás alatt a török hivatalokban összeírás készült (defter) az adózó népesség és a termelés felmérése céljából. A hódoltság alatt a nép hordozta a terhet, fejet hajtott, mert bölcsen tudta, hogy a meghajtott fejet nem vágja le a kard. Lelkében és két keze munkájának eredményében azonban értékeket őrzött meg.
A gazdálkodó birtokosok és nagyasszonyok kertészkedtek, gyógyítottak, a papok lelki vigaszt nyújtottak, az élet meglassulva ugyan, de ment tovább.
A vasvári káptalan egy 1676-os jegyzőkönyv tanúsága szerint „értéséra adja mindenkinek, hogy a Vitenyed nevű puszta (mivel) megpusztult és lakosaitól megfosztatott, ezért adjuk Kis Andrásnak és Tot Andrásnak, megszállanak ilyenformán”. A „megszállás” utáni 6 esztendeig szabadok, utána tartoznak a káptalannak 2-2 forintot fizetni. A levéltári iratok között gyakoriak a vasvári káptalan jegyzőkönyvei, jobbágysessiok (jobbágytelkek) adományozásáról tanuskodnak. A területen ekkor kétnyomásos gazdálkodás jellemző, a rétek a Zala árterületén vannak, a távolabbiak jó szénát teremnek, csak házi szükségletre vetnek.
Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: Sennyeiné, Sümeghyné, Skublicsné, Forintosné és Thassy László árvái.
Forrás: www.bagod.hu
Cím: Bagod Kossuth L. u. 13.
Tel: +36 (92) 460-001
E-mail: bagod@t-online.hu
Web: www.bagod.hu
