A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankái – köszönhetően a hely kedvező és vonzó természetföldrajziadottságainak – már a történelem korai időszakában is szinte hívogatoan hatottak az egyes őskori és ókori törzse, népek, kultúrák embercsoportjaira, amelyek közül számos régészetileg is azonosított etnikum hagyta a vidék földjében tárgyi emlékeinek maradványait: a késő-bronzkor urnamezős kultúrájának nevezett pásztoraitól a harcsias keltákon át a rómaiaig.
A magyar honfoglalás és a korai feudális állam kialakulásának időszakából csak közvetett bizonyítékokkal rendelkezünk arra vonatkozólag, hogy e terület és ezen belül a mai Badacsonytomaj helye lakott lett volna. A történeti, földrajzi és helytörténeti irodalom tanúsága szerint a Lád vagy talán a Vérbulcsú nemzetség harcosai és köznépi elemei jelentek meg a vidéken és ők lettek a Badacsony körüli első, tényleges honfoglalók valamikor a 900 és I.(Szent) László trónra lépése (1077) közötti évszázadokban.
A város nevét a hagyomány szerint Szent István király vitézéről, Tomaj vezérről, e vidék egykori uráról kapta.
A középkorban a Badacsony déli oldalán két falu alakult ki: a mai Badacsonytomaj őse, Tomaj és Lád, amely a mai Badacsonylábdihegy elődje volt. Badacsonytomaj kora Árpád-kori lakosságát korabeli régészeti leletek tanúsítják, amelyek közül a legkiemelkedőbb az 1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került közel 40 darabos I. (Szent) László kori (1077-1095) ezüstpénz lelet volt. Az irott források viszonylag későn emlitik első ízben Badacsonytomajt, mégpedig Károly Róbert király uralkodása idején, 1313-ban.
A Badacsonytomaj történetére vonatkozó második okleveles említés szintén az Anjou-korból, I. (Nagy) Lajos király uralkodásának idejéból, 1344-ből való. Ebben az oklevélben több becses községtöténeti adat is fennmaradt, sőt, ekkor történt a plébániatemplom első említése is.
A múlt század végén és e század elején több neves tudós és középkorász is foglalkozott az említett okirattal, amely kutatási eredményekből első ízben 1886-ban jelent meg publikáció: „Zala vármegye története. Oklevéltár I-II.” (Nagy J., Véghely D., Nagy Gy.) címmel.
Az első kötet 416. oldalán olvasható Badacsonytomaj legrégebbi leírása, nevezetesen: „…. possessionem nostram Thomay vocatam in comitatu Zaladiensi in latere montis Badachon a parte orientis aque Balatini …”, azaz „… A Tomajnak nevezett posessiónk (falunk) Zala vármegyében, a Badacsony hegytől keletre a Balaton vizénél …”.
Badacsonytomaj második Anjou-kori (1344) okleveles említésében értékes adatok találhatók a település középkori templomára vonatkozólag is.
Békefi Remig középkorkutató tudós 1907-ben elemezte a szóban forgó oklevelet és az alábbiak szerint foglalta össze vizsgálódása eredményét az „A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban” című munkájában: „Tomaj (ma Badacsonytomaj a Badacsonyhegy keletioldalán, a Balaton partján) egyháza 1344-ben Szent István első vértanú tiszteletére avatva …”, azaz: „… cuius (Thomay) ecclesia parochialis in honore beati Stephani protomartiris foret constructa”.
Forrás: http://www.badacsonytomaj.hu/all_main/all_main.htm
Cím: Badacsonytomaj Fő utca 2.
Tel: +36 (87) 471-177
E-mail: onkorm@btomaj.axelero.net
Web: http://www.badacsonytomaj.hu/
