1594-ben Babótot, Ordódot és Hidászt elpusztította a török. Hidász később csak lakott major lett, faluként később már csak Ordód-Babót szerepel (így együtt 1903-ig, ezután Babót). A pusztítás nyomán 1597-ben még egyetlen lélek sincsen Babóton. 1608-ban végre kezdtek visszatelepülni a régi lakók, s egymás után foglalták el korábbi telkeiket. Ezen újratelepítés kapcsán egy Újbabót nevű falurész is alakult, ezt a Somogy megyei Varjaskérről való rácok szállták meg egy időre. Ők a Bethlen-féle háború idején elhagyták telkeiket, az új falurész menekültek tanyája lett, mígnem a háború befejeztével véglegesen lakatlanná vált.
A 17. század közepén a lakosságszám tekintetében erős fejlődésnek indult a falu, ezt a kuruc háborúk kora némiképpen visszavetette. 1711 után ismét meggyorsult a fejlődés (I–II. melléklet). A 18-19. század aztán meghozta a kiváló talajjal és telkes gazdaközösséggel rendelkező faluban a teljes fejlődést.
A babótiak nemcsak a jó minőségű talajnak köszönhetik a gyors fejlődést, hanem annak a körülménynek is, hogy az uraság nem állított akadályt a határban való terjeszkedésnek az újabb parasztegzisztenciák létesítéséhez. A birtokmegoszlást az úrbéri korszak viszonyaihoz képest kedvezőnek lehet mondani: 1828-ban 6/8-as telek 51; 3/8-os telek 21; 2/8-os telek 5; 1/8-os telek 14 volt.
A 16. században megalakult az urasági major. 1587-ben 35 hold vetése volt a babóti majornak. 1594-ben ez tönkrement. Az újjáépítés után újból megindult a majorüzem, amelynek túlzott robotterheit 1752-ben panaszként említik fel a községi jobbágyok. A paraszt- és irtásföldeken kívül a juhtenyésztés és a dohánytermesztés biztosította a lakosság megélhetését. 1752-ben 302, 1778-ban 637, 1828-ban 825 darabból álló juhnyája volt a jobbágyságnak. Nagyszerűen kihasználták a gyapjúkonjunktúra adta lehetőséget. A dohánytermelés már a 18. században jelentős. Előbb a kertekben, majd a külső határrészekben és a tavaszi vetésre szánt földterületen termesztik (Vályi 1799, 714; Soós 1941, 102).
Az összeírások adatai alapján meggyőződhetünk arról, hogy a község tele van nagy múltú nevekkel: Farkas, Karikás, Szabó, Molnár, Varga nevű családokkal 1518-ban; Szántó, Tóth, Szerencse, Garab, Szakál nevűekkel 1584-ben; Takács, Német, Györök, Horváth, Pintér, Jakab családokkal 1677-ben; Czeczeli, Simon, Balka, Fücsök nevekkel 1728-ban találkozhatunk (Soós 1941, 100–102).
1830-31-ben kolerajárvány pusztított a környéken, amely sok halálos áldozatot szedett a faluban is.
Cím: Babót Ady E. u. 3.
Tel:
E-mail:
Web: www.babot.hu
