Az 1500-as években gyakran voltak birtokháborítási perek. Egyes feljegyzések arra utalnak, hogy a vár megerősítési munkákban és szállításokban gyakran szerepelt a babosdöbréteiek neve. 1598-ban arról szólt egy tudósítás, hogy a kanizsai várból a katonák a döbrétei possessioban feltörtek egy présházat. Az 1500-as évek vége felé gyakran van arról hír, hogy döbréteiek a török fogságában vannak és kiszabadításuk súlyos nehézséget jelent az otthon maradottaknak.
Az 1690-es úrbéri összeírás szerint „Döbritte puszta falu, a milleyiek bírják, a birtoklás joga tisztázásra vár”. 1720-ban curiális hely. 1728-ban a Rosás család vette meg. Ebben az időben egyházilag Milej filiája.
Az úrbérrendezés után az egész telket 22 hold szántó és 6 szekér szénát adó rét után számolták. 1768-ban az itt élőknek urbáriumuk nem volt. Ki több, ki kevesebb szolgálattal tartozott. Robotolni sem kellett. Az uraság erdejében makkoltattak és tűzifát gyűjthettek. Kilencedet és tizedet nem fizettek, szabad menetelűek voltak.
Az 1777-es forrásokban megjelenik a tanító, akit természetben fizettek, ugyanígy a bábaasszony is, akinek nevét is ismerjük: Tóth Orsolya. 1778-ban 171 hívővel a mileji plébániához tartozik, 1795-ben az akkor alakult nagylengyeli plébánia filiája lett.
Forrás: www.babosdobrete.hu
Cím: Babosdöbréte Rákóczi u. 3.
Tel: +36 (92) 570-012
E-mail:
Web: www.babosdobrete.hu
