Bábolna város Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi kistérségben.
Fekvése
Bábolna Komárom-Esztergom megye északnyugati csücskében, Tata 27,5 km, Nagyigmánd 7 km, Kisbér 18 km távolságra található.
* északi szélesség: 47-48o
* keleti hosszúság: 35-36o
* Tengerszint feletti magasság: 129 m – 156 m
* Legnagyobb kelet-nyugat irányú távolság: 7 km
* Legnagyobb észak-dél irányú távolság: 6 km
* Határának hossza: 41 km
Nevének eredete
Magyarországon – Erdélyt kivéve – három Bábolna, ill Babonya nevű hely volt (Bihar, Borsod és Komárom megyében): mindhárom a Koppán (Katapán) nemzetség birtoka. A Komárom megyei Tolmabábolna előnevét a Koppán nemzetség Tolma nevű ősapjáról, vagy egy arról elnevezett családtag után kapta.
Története
Bábolna első írásos említése 1268-ból való, ekkor Babuna, Tolma-Babuna néven írták. Ekkor a Babunai család birtoka, melyet 1268-ban Babunai Miklós özvegye: Annis birtokolt.
* 1297-ben az oklevelek említik az itt átvezető Nagy-ut-at.
* 1328-ban Szent György tiszteletére szentelt templomát és Péter nevű papját említik az okiratok.
* 1526-ban Szerdahelyi Imrefi Mihály birtoka.
* 1568-ban Biay János, Sárközy Gáspár és János, Syesy János és Dallos János kapnak rá királyi adományt.
* 1635-ben Bőny Péter és Siesy János kihaltával Valticher Márké és Szapáry Andrásé lett.
* 1662-ben Csajághy Gergely-t és nejét, Konkoly Borbálát iktatják be Bábolna egyes részeibe.
* 1696-ban báró Szapáry Péter Iványos Miklós és érdektársai ellen birtokpert folytat itt, majd később az egész Bábolnát megszerzik a Szapáryak.
* II. József császár 1784. december 20-i rendeletében az országon belüli lótenyésztő központok felállítását sürgette, s Csekonics József (1754-1824) kőszegi születésű vértes lovassági kapitányt bízta meg a mezőhegyesi ménes megszervezésével, az országos lótenyésztés előmozdításával, s a hadsereg és Bécs város élelmezéséhez szükséges vágómarha szállítás közvetítésével.
Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyüjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé. Az állatok lábonhajtásának nagy távolságai miatt szükség volt egy gyüjtőhelyről gondoskodni. Erre a célra találták alkalmasnak a Bécs-Budai un. „Mészárosok Útja” mellett fekvő jó legelővel rendelkező Bábolnát, amely ekkor Szapáry József tulajdona volt.
* 1789-ben az állam 450 000 arany forintért az állami ménesbirtok céljaira megvásárolja Bábolnát Szapáry Józseftől, s itt helyezték el a Bécsbe szánt ökrök egy részét.
A háborús évek elmúltával megszünt az ökörszállítás. Bábolna ettől kezdve mint a Mezőhegyesi ménes fiókja szerepel. Csak 1806-ban önállósítják, s 1816-ban kezdődik a rendszeres tenyésztés keleti vérben való lófajtákkal, majd 1850 körül Kisbéren is, ahol Angol telivér és és magyar vérű félvér angol lótenyésztés kezdődik. A magyar lótenyésztés a Reformkor végére nemzeti üggyé vált. Az 1800-as évek végére, az 1900-as évek elejére a kisbéri és a bábolnai ménesbirtokokat a Lótenyésztés Mekkája-ként emlegetik, s Európa, sőt még a távolkelet, különösen a Japán lótenyésztői is felkeresték, tanulmányozták.
* 1948. december 23-án megalakul a Bábolnai Állami Gazdaság.
* 1958-ban Bábolnapusztából önálló községgé vált a település.
* 1960-ban Burgert Róbert veszi át a gazdaság irányítását. Vezetése alatt gyors fejlődés indult meg a településen. Megindult a lakásépítés, új utcák jöttek létre.
A település lakossága rövid idő alatt a duplájára szaporodott.
* 1971-ben Bábolna nagyközséggé lett.
* 1973-ban az Állami Gazdaság Bábolnai Mezőgazdasági kombinát tá alakult.
* 1982-ben hévízkutatási fúrások során 44-, és 52-celsiusfokú karsztvízre akadtak a település területén fúrt kutakban.
* 1993-ban Bábolna levált a társközségekről, önálló közigazgatásúvá lett.
* 1995-ben a Bábolnai Rt. a volt tisztikaszinó épületét felújította, átalakította. Itt kapott helyet egy étterem, kávéház, és egy kiállítás, mely a ménesbirtok, s a két évszázados hagyományokra visszavezethető arablótenyésztés történetét mutatja be.
* 2001. augusztus 1-jén kettévált a baromfitenyésztéssel foglalkozó Bábolna Rt. és az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok kft. – melynek feladata az 1789-es alapítás óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele, a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése.
Létrejött a Nemzeti Ménesbirtok kft.
* 2002-ben felépült a Sportcsarnok.
* 2003. július 1-jén Bábolnát várossá nyilvánították.
Közelében volt a bábolnai csata (1848. december 28.).
Nevezetességei
* Római katolikus templomát 1790-ben építették.
* Kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van.
* Kaszinó épülete, ma lovasmúzeum.
* Lovarda
* Kocsi- és vadászmúzeum, mely a ménesudvarban található.
* Hősi kapu
* Mileneumi emlékmű
* Nepomuki Szent János szobor,
* A településen található Tessedik Sámuel, Széchenyi István, Erdei Ferenc,Csekonics József, Falallah El Hedad Mihály, Petkó Szandtner Tibor mellszobra is.
* Arborétum
Cím: 2943 Jókai u. 12.
Tel: 34/568-000
E-mail: [email protected]
Web:
