Babócsa története

Több állatlelet (mamut, ősmedve) utal Babócsa vidékének őstörténetére, a réz- és bronzkori települések és temetők maradványai pedig arról tesznek bizonyságot, hogy a „kezdetektől” lakott hely volt. Persze ezeken kívül több római és népvándorláskori (például avar kori), valamint más leletek is előkerültek. Ezek a tárgyak legtöbb esetben a helybéliek sok évtizedes gyűjtőmunkája során jutottak a felszínre, s a Helytörténeti Gyűjteményünkben őriztük meg e fontos értékeket. Arató Béla és Vezér Dezső viszont még külön, gyakori leletbejelentésükkel is segítették a faluban és a környékén az ottani középkor feltárásával kapcsolatban folytatott szakszerű régészeti kutatásokat. A honfoglaló magyarok közül valószínűleg Bulcsú vezér egyik őse, Bogát rex, azaz fejedelem jutott el először e vidékre, s az ő népe találkozott a Babócsa környékén élő avar és kisebb részben szláv népességgel. A X. század vége felé került át az Árpádok Tarhos ágához a somogyi terület, majd Koppányé lett. A lázadó vezér halála után birtokainak egy részét István király magának, illetve a királynénak sajátította ki, másutt hű embereit telepítette le. Babócsa például-több somogyi birtokkal együtt- a Tibold nemzetségé lett, és itt alakult ki a német eredetű nemzetség birtokközpontja. A Rinya bal partján állhatott az úgynevezett Motte típusú kis földvár, amit még a török korban is használtak, de a folyó melletti mocsaras területen több átkelőhely is volt. Őrzésük a Koppány leverésében aktívan részt vevő Tiboldok fegyvereseinek volt a feladata. Errefelé egyébként már a római korban is hadiutak vezettek, s feltehetően ezek „nyomvonalát” követték a későbbi századokban. Ugyancsak a Rinya bal partján állt egy másik, az úgynevezett Motte kis várnál jóval nagyobb vár is, amelynek a helyén épült fel későbbi úgynevezett „Török-vár”, melynek maradványai ma is láthatók. A Török-vár helyén lévő földvárban lehetett a Tibold nemzetség XI-XIII. századi erődített udvarháza, amelynek védelmét, egyfajta elővárként a Motte (vagy „33-as domb”) kis vára látta el. A folyó jobb partján található – a már ugyancsak említett Basa-kert vagy Nárciszos, amelyben a Tibold nemzetség temetkező helye, a kegyúri bencés apátsága, valamint a falu, majd mezőváros működött.

Babócsa napjainkban

A déli határ közelében a csodálatos Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik Babócsa. Az 1800 lelkes települést leginkább az Európa-hírű nárciszosáról ismerik, ám az egyre népszerűbb Babparádét is évről évre több ezren látogatják. A település nem véletlenül törekszik a turisztikai irányvonal fejlesztésére. A temérdek látnivaló, a fürdési, horgászási és a vadászati lehetőségek még népszerűbbé teszik a falut a turisták körében. Babócsa öt vendéglátóhelye közül, kettő folyamatosan meleg konyhával várja a vendégeket. A több napot itt töltő vendégeknek több mint 150 férőhelyet tudnak biztosítani a Hársfa hotelban, a Prinke kastélyban és a Vadászházban. Továbbá a fürdőkempingben sátrazási lehetőség is van. E helyek Nárcisznapkor szinte mindig megtelnek. Babócsa központjában az éttermeken kívül találunk ruházati, műszaki, és élelmiszerboltokat, továbbá fodrászatot, virág és vegyesboltokat is.
A termálfürdő felújítása befejeződött, a közeljövőben vízforgató berendezést kívánnak beszerezni és további infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Az általános iskola 1982-ben épült. Egy 80 millió forintos beruházás keretében 2006 őszétől a megújult tanintézménybe járhatnak a gyerekek. Az iskolának egyébként tornacsarnoka és melegkonyhás ebédlője is van. Az önkormányzat tervei között szerepel további intézményeinek, a polgármesteri hivatal és az óvoda felújítása is.

Nevezetességei

* Törökvár:
A vár első okleveles említése 1450-ben tűnik fel Castrum Babolcza alakban, mely 1474-ben a Báthori család birtokába került. A török harcok után az épület pusztulásnak indult, köveit a lakosság széthordta.
A történeti kutatások tanúsága szerint 1555-ben Báthori Andrásé és testvéréé a vár, melynek őrsége Selpi István s Budaics János vezetése alatt 250 emberből állt, de abban az évben elfoglalta a török. A vár feladása miatt Báthori a két hadnagyot elfogatta és halálra ítélte, de sikerült börtönükből megszökniük. Egy év múlva, 1556 júliusában Zrínyi Miklós, Nádasdy Tamás és Stanich Horváth Márk vezetésével a magyarok visszafoglalták Babócsát, és Perneszy Farkast nevezték ki a vár kapitányává.
Szigetvár eleste után 1566-ban Szokoli Musztafa nagyvezér mintegy 20 000 főnyi sereggel ostromolta Babócsát, melyet segítség hiányában az őrség kénytelen volt feladni. Az 1568-69. évi török zsoldlajstrom szerint 558 fő volt az őrség létszáma. A törökök 1595-ben Zrínyi György, Hajmássy Kristóf és Herberstein Zsigmond hadainak közeledtére a várat elhagyták, így az kardcsapás nélkül jutott vissza a magyarok kezére. A vár kapitányává Zrínyi Horváth Miklóst nevezte ki, míg a magyar katonaság hadnagya Hajmássy, a németeké Urmüller lett. A török újabb támadásaitól Végh Gergely alkapitány 1576-ban még meg tudta védeni a várat, de 1600-ban az oszmán seregnek 3 napi ostrom után sikerült elfoglalnia, kiktől csak 64 év után, 1664-ben Zrínyi, a költő szabadította fel. A vár ezután hadi jelentőségét vesztve pusztulásnak indult, köveit a lakosság az építkezésekhez széthordta.
Új birtokosai voltak 1701-ben a Szalay család, 1713-ban Ridnsmann grófnő, 1776-ban Végh Péter, kinek örököseitől 1835-ben gróf Somsich Adolf vásárolta meg.

* Basakerti vár és templomromok:
A vár területe a XIII. századtól a XVII. századig lakott volt. A vár központi helyén álló kegyúri apátság, a Szent Miklós monostor a Tibold nemzetség temetkező helye volt.
Magyar Kálmán 1984 és 1992 között végzett ásatásai során megállapította, hogy a tatárjárás után a monostor köré védelmi rendszert építettek. A Basakert (Nárciszos) területén Árpád-kori település maradványait is feltárták. A sáncátvágás során előkerült a sáncokat merevítő gerendaszerkezet nyoma. A sáncok a XVI-XVII. században még megvoltak A török korban palota és fürdő épült itt.

* Árpád-kori földvár romjai:
A kis földvárat valamikor a Rinya egyik holtága vette körbe. A vár XI-XIII. századi eredetű, de a török korban még használták.

* Somssich-kastély:
A Somssich-kastély klasszicista stílusban épült 1820 körül. Középső része a II. világháborúban elpusztult. Timpanonját az 1960-as években bontották el.
Az épületben kapott helyet az orvosi rendelő. A kastély parkjában állították fel a Törökkutat.

* Törökkút:
A török korból a megyei múzeum régészei gazdag emlékanyagot tártak fel. Ilyen a török türbét utánzó kútház a XVIII-XIX. századból, amely a Somssich-kastély parkjában található.

* Helytörténeti Gyűjtemény:
Az egykori vártól délnyugatra álló Prinke-kastélyban, ahol 1983-ig az általános iskola működött, a Babócsáért Egyesület hozta létre a Helytörténeti Gyűjteményt.
A látogatókat két állandó történeti kiállítás várja. Az egyik földszinti terem vitrinjeiben a település különböző részeiről, az őskortól a II. világháborúig terjedő időszakból származó régészeti leleteket állítottak ki. A másik teremben számos mezőgazdasági és ipartörténeti érdekesség várja az érdeklődőket. Megtalálhatók itt a hordó- és a kerékgyártás, a vesszőfonás, a teknővájás, a szántás, a vetés, az aratás eszközei, és van egy működőképes szövőszék is.
A kastély nyaranta képzőművészeti és kézműves táboroknak is helyet ad. Az emeleti szobákban 70 főnek biztosítható szállás, de van műterem és előadóterem is. A helyszínen készült munkákból minden alkalommal kiállítás nyílik.

* Várdomb és környéke:
Helyi jelentőségű védett terület a közel 6 hektáros Várdomb és környéke.

* Basakert (nárciszos):
Kora tavasszal a nárciszok, ősszel a kikericsek virágpompája borítja el a Basakert nevű 13 hektáros természetvédelmi területet.
A kert a török időkben épült. A törökök elsősorban rózsakerteket hoztak létre, de Babócsán a basa kertjét hófehér nárciszokkal ültették tele. Olyan gondosan végezték a telepítést, hogy évszázadok múlva is minden májusban kinyílnak a virágok, és egyre több érdeklődőt csábítanak ide a világ minden tájáról.
A nárciszon kívül sok vadvirág is színesíti a tájat, a védett területen jelentős építészeti emlékek is láthatók. A park közepén Árpád-kori monostort és török közfürdőt tártak fel a régészek.
Cím: Rákóczi u.12.
Tel: +36 (82) 491-012
E-mail: [email protected]
Web: http://www.babocsa.hu/