Oklevél először 1332-ben említette, akkori megnevezése: Popruzeuleuse. A Popru, vagyis Pabar (Pobor) régi magyar személynév, vagyis az egykori birtokos, akinek a neve később Babarczy formában bukkant fel. Valószínű, hogy királyi szőlőművelők éltek a területen. A középkori település, mondják Ófalunak is, a mai községtől távolabb, északnak terült el az Aláfüggő- dűlőben, valamint az Alsó- és Felső-puszták körül. Néhány idős ember tud a honfoglalás kori lóáldozati helyről a határ keleti végében. Fiatalon ők még látták a lapos köveket. Vélhetően középkori és török hódoltsági sírkert húzódott a mai templomnál és attól északkeleti irányban például a Gyenis-portán. Utóbbi helyen a közműépítők sok sírt bolygattak meg. Oláh Imre kútásáskor kőlappal fedett csontvázat ért el. A török alatt magyarok éltek itt feltehetően a mai falu helyén. A mostani község első háza a temetőnél épült a XVIII. században. Romjai egy mély és nagy pincével jól látszanak. Nevezik Benyovszky-vadászháznak és ispánlakásnak is. A görcsönyi Benyovszkyak birtokosok voltak a településen. őskori kerámiadarabok láthatók a Pincéknél, míg az Illés-földön, a pataknál és a szőlőhegyen római cserépdarabokat vet ki az eke.
Cím: Babarcszőlős Dózsa Gy. u. 1.
Tel: +36 (72) 524 906
E-mail:
Web: