Régi problémára találtak választ a németek a második világháborúban: lehetségessé vált úgy lőni a fedezék mögül, hogy a lövész ki se dugja a fejét.

A Sturmgewehr 44 – Forrás: histografy.pl

 

Ez volt a krummlauf, a kanyarban lövő puska. Igaz, voltak már elnagyolt megoldások a fedezék mögül lövöldözésre, mint az első világháborúban, Gallipolinál megszerkesztett periszkópos puska, de egyik se vehette fel a versenyt a nácik görbe csövű csodafegyverével, a módosított Sturmgewehr 44-essel.

A német Rheinmetall cég már a második világháború előtt titokban szabadalmaztatta a görbe csövű (krummlauf) puskát, azazhogy inkább a puskára szerelhető görbe csőtoldatot. Akkor nem kellett senkinek, de később a háborúban kiderült, hogy a katonák nagyon jó hasznát vehetik.

A probléma, amivel főleg a harckocsizók néztek szembe, az volt, hogy a harckocsi közvetlen közelébe kerülő ellenséges katonákra nem tudtak rendesen lőni a beépített fegyverek holttere miatt, idézi fel a Rubikon történelmi magazin egy régi, 1997-es száma. Ilyenkor jól jött volna a görbe csövű fegyver, mert azzal lelőhető az is, aki a holttérben kúszik a tank felé, kezében kézigránáttal.

A németek a háború vége felé kezdték gyártani sorozatban a géppisztolyokhoz és rohampuskákhoz a görbe csövet. A gyártást még hosszas kísérletezés előzte meg, ugyanis a görbe csövek a nagy igénybevétel és súrlódás miatt nagyon gyorsan tönkrementek, ráadásul a lövedék a kanyarban gyakran darabokra tört, és sörét módjára hagyta el a csövet.

Hogy ezeket a káros effektusokat megakadályozzák, a tervezők közvetlenül az ív előtt a csőbe kis szellőzőfuratokat fúrtak, hogy azok elengedjék a lövéskor képződő gáz egy részét, ezáltal csökkentve a nyomást és lassítva a lövedéket.

Bár készült 45, 60, 90 fokban görbülő cső is, csak a 32 fokos görbületűből gyártottak sokat, amit a legendás német rohampuskára, a Sturmgewehr 44-re szereltek. De ez a cső sem volt alkalmas 300 lövésnél többre, aztán mehetett a kukába. Az alábbi orosz nyelvű videón jól látszik, hogy lehetett használni:

A fegyver aránylag pontosnak számított: 100 méteres távolságra 35×35 cm szóráson belül maradt. Két változatban készült: az egyiket a harckocsik tornyának kupolájából dugták ki (P verzió), és külön erre a célra készített periszkópos nézőkével lehetett célozni. A másikat helységharcra, gyalogosoknak tervezték (I verzió). Épületsarkok, falvégződések mögül is jól lehetett lőni vele. A célzást a fegyverre szerelt tükrös szerkezet segítette.

A technológiát a szovjetek is megirigyelték, ők a híres PPS–41-es géppisztolyra próbálták adaptálni a görbe csövet:

Forrás: ppsh41.com

Manapság is használnak kanyarlövő fegyvereket, főleg a különböző országok antiterrorista egységei. A korlátokkal rendelkező görbe csöves technológiát elhagyták, és visszanyúltak egy régebbi ötlethez: a cikk elején említett periszkópos puskához.

A periszkópos puska

A periszkópos puskát, legalábbis annak jól használható formáját 1915 májusában találta fel egy brit születésű ausztrál katona, William Beech tizedes, Gallipoli ostrománál. Beech tizedesnek akkor ugrott be a találmány, amikor sokadik, fejlövést szenvedett bajtársának holtteste mellett ment el a lövészárokban. Az ötlet lényege: egy Lee-Enfield 303-as puskát faszerkezetre szerelt, tükörperiszkóppal látta el, és zsinórt kötött a ravaszra. A szerkezetet kitolták a lövészárokból lőmagasságba, a periszkóppal becélozták az ellent, és életveszély nélkül tüzelhettek rá.

Forrás: wikipedia.org

Ezt az ötletet fejlesztette tovább a kétezres évek elején Amos Golan izraeli antiterrorista parancsnok, amikor megtervezte amerikai fejlesztők segítségével a CornerShot nevű, speciális terrorelhárító egységeknek szánt fegyverkiegészítőt.

Forrás: wikipedia.org

A találmány lényege, hogy nem a csövet hajlítják el, hanem a sínt, amire felszereltek egy normál félautomata pisztolyt. Tehát a kamerával ellátott pisztoly a fegyver elülső részén van, ehhez csatlakozik a hatvanfokos szögben hajlított középső rész, a hátsó részen pedig a ravasz található, ami távkioldóval működteti a pisztolyt, valamint az LCD monitor, amin a katona becélozza a terroristát. Hatékonysága jobb, mint a krummlaufé: 100 méteres a hatásos lőtáv. Ennyit számított hatvan év.

Forrás: index.hu

ElőzőMéhészek figyelem! Markáns tüneteket mutató mérgezési eset!
KövetkezőValaki ellopta a mini Mekk Elek szobrot a Széll Kálmán térről 1 hete, és még mindig nincs meg!
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza