Az ukránok nem vállalták fel hivatalosan a krím-félszigeti Szaki légibázison történt robbanásokat, azonban sejteni lehet, hogy az USA-tól kapott radarelhárító rakétákat vetette be az ukrán hadsereg..
A Krím-félszigeten található Szaki légibázison történt robbanások pontos okait ugyan továbbra sem tudni, sőt Ukrajna sem vállalta hivatalosan az akciót, ám az orosz légierő által szenvedett jelentős veszteség arra utalhat, hogy az ukránok kezében eddig nem ismert harci eszközök vannak – írja a The Guardian.
Today's traffic jams in Crimea after a strike at Saky military airbase
In the video which appeared on social media Russians are complaining saying they don't want to leave Crimea ("It was so good here, so homely," a woman on the video says) https://t.co/V9R3jLdrl2 pic.twitter.com/DaOBefPJ8H
— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) August 10, 2022
A videón panaszkodnak, hogy a robbanás miatt költözni kell, pedig milyen jó a Krím..
Noha a brit hadügyminisztérium szerint az elvesztett nyolc repülő ugyan nem jelentős része az oroszok légierejének, ám a robbanások által érintett bázist a fekete-tengeri flotta használta, aminek viszont így jelentősen csökkentek légi képességei.
A Forbes ukrán kiadása szerint a támadás által okozott kár 650-850 millió dollár között is lehet. Ugyanakkor a károk ellenére a repülőtér működőképes maradhat.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője, Resperger István ezredes korábban az inforádiónak elmondta:
„A HARM egy nagyon fejlett, óriási sebességű rakéta, de a viszonylag rövid hatótávolsága miatt kockázatos a bevetése.
..
A 4,1 méter hosszú fegyverben 66 kiló robbanóanyag van, amely 25 000 darab acélrepeszt szór szét.
A HARM-nál a legfontosabb a fejrész, mert itt található az az elektronika, amely felderíti az ellenséges radarok kisugárzását, és azt követve vezeti a célba a rakétát – sorolta Resperger István.
Felidézte: az Egyesült Államok az 1980-as évek óta fejleszti ezt a radarelhárító fegyvert, és még a legújabb típusú, többfunkciós repülőiken – mint amilyen az F-35-ös – is alkalmazzák.
A katonai szakértő úgy vélte, hogy a mostani szállítás egy próba is lehet, mivel a HARM-ot élesben még nem próbálták ki a legújabb orosz radarrendszerek ellen. Szerinte az amerikaiak elsősorban az orosz Sz-300-as és Sz-400 rakétavédelmi rendszerek lokátoraival szemben szeretnék tesztelni a fegyvert. Viszont az ezredes felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeknek a korszerű légelhárító rendszereknek a hatótávolsága 4-500 kilométer, míg a HARM-é 150 kilométer. Tehát a HARM bevetéséhez mélyen az orosz radarok érzékelési tartományán belülre kell repülni.
Hangsúlyozta: a hadműveleteknél a légi fölény kivívása létfontosságú, márpedig az ukránok nemigen rendelkeznek korszerű harci gépekkel. Csak régebbi fejlesztésű, orosz Szu-27-es és Szu-25-ös harci gépeik, illetve Mi-24-es és Mi-17-es helikoptereik vannak.
A HARM rakéta nem olcsó fegyver – figyelmeztetett Resperger István. A régebbi változatból egyetlen rakéta ára körülbelül 300 ezer, míg a legújabb már majdnem 1 millió dollárba kerül. Persze nagyon pontos és hatásos fegyverről van szó – tette hozzá.
Ellenben akad két fontos probléma is.
- Az egyik az, hogy miként tudják felszerelni ezeket az amerikai rakétákat a régebbi, orosz harci gépekre.
- A másik a már említett hatótávolság, hiszen a rakéta csak 150 kilométerről bevethető, míg az orosz légvédelmi rendszerek 4-500 kilométeről képesek lelőni az ellenséget.
Resperger István arról is beszélt, hogy egyáltalán nem mindegy hány darab HARM rakétát kapnak az ukránok. Emlékeztett rá, hogy óriási, 608 000 négyzetkilométeres hadszíntérről van szó (Oroszország Ukrajna 25 százalékát megszállta), itt helyezkednek el az orosz légvédelmi eszközök és a vezetési pontok is, amiket fel kellene deríteni. A másik fontos kérdés – tette hozzá a katonai szakértő -, hogy vajon az ukránoknak még mennyi működőképes harci repülője lehet. A háborút 100-140 darabbal kezdték, de ezek közül sokat a földön pusztítottak el, vagy bevetés közben lőttek le az oroszok. Így aztán pár tíz darab rakétával csak tesztről lehet szó, illetve a médián keresztül üzenhetnek Moszkvának, hogy Kijev már ilyen korszerű amerikai fegyverekkel is rendelkezik – hangoztatta Resperger István. Mindenesetre nagyon valószínű, hogy csak a régebbi és az olcsóbb HARM változatról átadásáról lehetett szó.
A szakértő arról is beszélt, hogy a HARM rakéták használatára ki kell képezni az ukrán katonákat, ami csak amerikai segítséggel történhet. Legalább egy-két napos tanfolyamokról lehet szó – fűzte hozzá az ezredes. De még egyszer hangsúlyozta, hogy a legfőbb kérdés az lesz, mennyire tudnak közel kerülni a HARM-ot indító ukrán repülők az orosz radarrendszerekhez. Ellenben, ha ez sikerül és meg tudnak semmisíteni egy orosz lokátort, az mindenképpen látványos sikernek számíthat, de átütőnek azért nem.
A szakértő szerint a HARM radarelhárító rakéta bevetése és a vele szemben való védekezés is ugyanolyan küzdelem, mint a harckocsiknál a páncélvédelem és a páncéltörő képesség közötti. Nyilván a HARM rakétával szemben is lehet ellentevékenységet folytatni, bár ez egy nagyon nagy sebességű fegyver, kevés idő van reagálni. Vagyis kérdéses, hogy a HARM 150 kilométeres hatótávolságán belül az oroszok képesek-e hatékony felderítésre, illetve le tudják-e lőni a támadó rakétát. Ez majd csak a gyakorlatban fog kiderülni – zárta az InfoRádiónak adott elemzését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.
nyitókép: infostart
infostart, vg
