Ez azért jelent problémát, mert az újrahasznosításnál környezetbarátabb megoldás lenne az újrahasználat előtérbe helyezése, vagyis a visszavitt palackok újratöltése ahelyett, hogy összezúznák őket.
A jelenlegi helyzet számokban:
- Többutas csomagolások aránya: Az újratölthető palackok a forgalomban lévő italcsomagolások mindössze 0,3%-át teszik ki darabszám szerint, és 2,7%-át tömeg szerint.
A rendszer hatásai:
- Termékdíj bevezetése: Korábban a többutas csomagolások mentesültek a termékdíj alól, azonban a MOHU koncesszió bevezetése óta ezekre is kiterjed a díjfizetési kötelezettség.
- Költségnövekedés: A MOHU-nak fizetendő szolgáltatási díj mellett az újratölthető palackok forgalmazása összességében költségesebbé vált, mint az eldobható (betétdíjas) műanyag palackoké.
- Kereskedelmi gyakorlatok: Egyes boltláncok, mint például a Tesco és a Spar, az újratölthető üveges termékeket csak a legnagyobb üzleteikben forgalmazzák, ami csökkenti a fogyasztók hozzáférését ezekhez a környezetbarátabb opciókhoz.
Környezetvédelmi szempontok:
- Újrahasznosítás vs. újrahasználat: Bár a PET-palackok visszavétele segíti a szelektív gyűjtést, az újrahasznosítás energiaigényesebb és nagyobb környezeti terhelést jelent, mint az újratöltés.
- Gazdasági ösztönzők hiánya: A jelenlegi rendszer nem biztosít elegendő gazdasági ösztönzést az újratölthető csomagolások használatára, ami hozzájárul azok visszaszorulásához.
Összességében a MOHU koncesszióval bevezetett új hulladékkezelési rendszer jelenlegi formájában nem támogatja megfelelően az újratölthető italcsomagolások használatát, ami hosszú távon negatív hatással lehet a környezetre és a fenntarthatóságra.
