Július 3-án elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést, ami a családok, a gyermeknevelés és az idősek támogatása mellett a járvány elleni védekezés fenntartását, a gazdaság újraindítását, a munkahelyek megvédését és az új munkahelyek létrejöttének támogatását tűzte ki célul.
Ennek megfelelően még több pénzt szán a kormány a családok támogatására, az oktatásra, az egészségügyre, visszaépül a 13. havi nyugdíj, tovább csökken az államadósság, csökken a kisvállalati adó, a gazdaság pedig ismét dinamikus növekedésnek indul majd, miközben az infláció sem száll el. Az önkormányzatok is jóval több pénzt kapnak, egész pontosan 120 milliárddal többet, mint idén.
Az Országgyűlés július 3-án pénteken 133 igen és 61 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetést, ami a koronavírus-járvány után a gazdaság újraindítását tűzte ki célul, és ami dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.
Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a kormány a magyar gazdaság védelmét és megerősítését tekinti központi feladatnak, folytatja az adócsökkentés politikáját és a beruházások támogatását, és fegyelmezett államháztartási gazdálkodást folytat.
Hasonlóan az előző évekhez az állam működése 2021-ben is nullszaldós, tehát a közszolgáltatások – többek között az egészségügy, az oktatás és a honvédelem – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.
Az államadósság jövőre tovább csökken, 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra, a 2020 végére várható 72,6 százalékról.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felhívta a figyelmet: a költségvetés két fontos pillérre épít, a 3000 milliárd forintos járvány elleni védekezési alapra, amely tartalmazza az emberek védelméhez, a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, valamint a 2600 milliárdos gazdaságvédelmi alapra, amely a gazdaság védelmével és az újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet.
A Magyar falu program keretében az útépítések támogatása 52 milliárd forinttal, az élelmiszerbiztonságot, -ellátásbiztonságot szolgáló keret pedig 50 milliárd forinttal nő. Az ezekhez szükséges forrásokat az adóbevételek emelkedése, a gazdaság fehéredése teremti meg. Emellett a képviselők 135 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat, amelyek értelmében kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adóval készülhetnek legfeljebb 150 négyzetméter nagyságú lakások a rozsdaövezetekben.
Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2020-as mintegy 140 milliárd forint után 2021-ben 165 milliárd forintot szánnak.
Még több pénz a családok támogatására és az oktatásra
A pénzügyminiszter korábban azt mondta, 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal több, mint idén. Fenntartják a családi adórendszert, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket. A csecsemőgondozási díj jövő év közepétől a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik, így az idei 72 milliárd forint helyett jövőre már 93 milliárd forintot költenek erre. A kormány családvédelmi intézkedései jól láthatóan működnek is, a KSH adatai szerint ugyanis csak idén az első öt hónapban 36 527 gyerek született, 1664-gyel több, mint tavaly ilyenkor.
Ugyanígy a házasságkötések száma is nőtt: 20 885 pár házasodott össze ebben az időszakban, 4522-vel több, mint tavaly január-májusban. Január-márciusban 101 (nem tévedés, százegy!), áprilisban 8,8 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Májusban ugyan csökkent a házasságok száma az előző évhez képest, de ez (és az áprilisi kisebb növekedés) a koronavírus-járvánnyal és a csoportos rendezvényeket korlátozó intézkedésekkel van összefüggésben.
Varga Mihály közölte azt is, oktatásra 2021-ben mintegy 2230 milliárd forintot fordítanak, ami 78 milliárddal több, mint idén. Emellett 2020 szeptemberétől ingyenes tankönyvellátást biztosít a kormány valamennyi tanulónak a nemzeti köznevelési törvény módosítása alapján. A tankönyvellátás eddig az 1-9. évfolyamon volt ingyenes, a döntés most ezt terjeszti ki mindenkire, aki a köznevelésben és a szakképzésben tanul. Az intézkedésre idén 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
Jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb az ideinél. 2021-ben 3915 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely közel 330 milliárddal magasabb, mint idén.
Mindezek mellett visszaépül a 13. havi nyugdíj is: az idősek 2021-ben a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak, erre 77 milliárd forint szerepel a költségvetésben. A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják.
2021. január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak.
Mintegy 860 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami közel 120 milliárddal több, mint idén. A kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat indít jövőre is, valamint jut forrás a településekhez uniós programokból is. Ezek összértéke megközelíti a 400 milliárd forintot. Arról nem is beszélve, hogy a gazdaság várhatóan 5 százalék körüli jövő évi növekedésével az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele is emelkedni fog, ami szintén az önkormányzatok mozgásterét növeli – írták.
Varga Mihály a baloldal munkájával kapcsolatban elmondta, hogy a baloldal 800 módosító indítvánnyal 6400 milliárd forintra – 17 százalékra – növelte volna az államháztartás hiányát, ezért ezek nem voltak elfogadhatóak. Kocsis Máté ezzel kapcsolatban elmondta: javaslataik zöme a beruházások felszámolását, a túlköltekezést, az adóemelést, a családok támogatásának megvonását jelentette.
Az elfogadott módosító indítványok emellett megteremtik a lehetőséget a gyermek diabétesz centrumok fejlesztésére, az iskolaőri hálózat működtetésére, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóinak bérrendezésére, Budapest és a fővárosi agglomeráció, a kerületi úthálózat indokolt fejlesztésének a támogatására, valamint a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram folytatására.
Az iskolaőr közfeladatot ellátó személynek minősül, és csak az iskola területén intézkedhet, tanítási időben. Az őrök biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot és bilincset. Fegyver nem lesz náluk.
A Fidesz frakcióvezetője rávilágított arra is, hogy a baloldal nem szavazta meg a járványügyi készültség kiadásait, a családügyi költések emelését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a határvédelmi, honvédelmi és közbiztonsági kiadások növelését, valamint a munkahelyvédelmi és -teremtési kiadásokat sem, ezzel pedig bebizonyították, hogy járványhelyzetben, nehéz gazdasági időszakban sem lehet rájuk számítani.
A pénzügyminiszter vasárnap reggel a Kossuth Rádióban is beszélt a jövő évi költségvetésről, az interjúban Varga Mihály elengedhetetlenül fontosnak nevezte a kormányzati gazdasági rásegítő intézkedéseket.
origo, Hirmagazin.eu
