Nem értenek egyet az orosz és az ukrán biztonságpolitikai szakértők annak következményeiben, hogy Moszkva jelentős katonai csapatösszevonásba kezdett a Donyec-medence oroszországi határánál.
Az orosz szakértők szerint új hadszíntérré válhat a régió, Kijev szerint ez csak erőfitogtatás. Joe Biden amerikai elnök támogatásáról biztosította Volodimír Zelenszkij ukrán államfőt.
Míg ukrán szakértők azt állítják, hogy Oroszország erőfitogtatása, vagyis hogy hadseregét elkezdte összevonni az ukrán határ közelében, csak a hibridhadviselés része, kompromisszumra akarják kényszeríteni a Nyugatot, az orosz szakértők szerint Moszkva új műveletet indíthat a Donbasz (magyarul Donyec-medenceként is ismert) régióban. Mikhalijo Szamus, az ukrán hadsereg igazgatóhelyettese pszichológiai hadviselésként értékelte a közelmúltban megnövekedett orosz katonai tevékenységet az ukrán-orosz határ mentén. Úgy véli a cél az, hogy Ukrajna, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok a megnövekedett nyomás hatására kereskedelmi engedményeket tegyen, különösen az Északi Áramlat 2. (Nordstream-2) földgázvezeték ügyében – írja az Anadolu hírügynökség.
Szamusz szerint az orosz népnek is üzenet ez: a közelgő oroszországi parlamenti választások előtt ez jól mozgósíthatja Vlagyimir Putyin elnök híveit, akik hisznek az Orosz birodalom feltámasztásában. „Moszkvának nincs oka ilyen támadás kezdeményezésére, mivel annak lehetséges eredményei kiszámíthatatlanok. Ezért egy orosz katonai művelet elindítása nem nagyobb veszély, mint tavaly volt” – értékelt a szakértő.
Denisz Moszkalik, az Ukrán Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetéből az Anadolunak elmondta, hogy elvi szinten nem kizárható egy komoly fegyveres konfliktus, de a közeljövőben nem várható ilyen. Szerinte az orosz erőfitogtatás csak teszteli a nemzetközi reakciókat, próbára teszik a pár hónapos Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztrációt, hogy meddig mehetnek, mennyire tartják fontosnak Ukrajna helyzetét. „Oroszország néhány kisebb fegyveres összecsapással próbálja elérni, hogy jobb tárgyalási pozícióba kerüljön a nyugati tárgyalásokon, valamint látni akarják, hogy mi a Biden-adminisztráció tűréshatára Ukrajna esetében” – vélekedett Moszkalik.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök pénteken telefonon egyeztetett, amely alatt Washington biztosította, hogy a Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását az évek óta húzódó orosz agresszióval szemben. Beszéltek továbbá az ukrajnai reformokról a korrupció elleni küzdelemről és a koronavírus-járvány elleni közös fellépésről is.
Washington egyértelművé tette az elmúlt időszakban, hogy Ukrajna érdekében fontos szövetségeseivel – például Németországgal – is kész szembeszállni: ellenzik, hogy megépüljön az Ukrajnát elkerülő orosz gázvezeték, a Nordstream 2. megépítését is. Szankciókkal fenyegettek európai cégeket is az ügyben, Antony Blinken külügyminiszter Angela Merkel kormányának jelezte is, hogy ezeket komolyan gondolják.
Az oroszok kardoskodnának
Másrészt Viktor Litovkin, egy magas rangú orosz biztonsági szakértő megjegyezte, hogy Oroszország nem áll tétlenül, ha Ukrajna katonai műveletet indít a Donbaszon belül.
„A Donbasban élő lakosok többsége szintén orosz állampolgár. Így Oroszország beavatkozhat saját polgárainak védelme érdekében. Sőt, Oroszország megtámadhatja az agresszort [Ukrajnát]” – vitázott Litovkin.
Március 30-án Ruszlan Homcsak, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közölte, hogy Oroszország az ukrán határ közelébe telepítette hadseregét, majd gyakorlatozásba kezdtek. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország „saját akarata szerint” mozgatta fegyveres erőit a területén, és „senkire nem jelentenek fenyegetést”. Hogy pontosan hány katonát vezényeltek a térségbe, arról ellentmondóak az információk. Az ukrán vezérkari főnök a kijevi parlamentben a héten huszonhét zászlóaljról beszélt, ez akár tizenötezer katonát is jelenthet. Nyugati források viszont ugyanekkor még csak 3-4 ezer orosz katona összevonásáról beszéltek pénteken.
Az orosz erők 2014 februárjában léptek be Ukrajnában a Krím-félsziget területére, Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő hónapban hivatalosan – egy vitathatóan tiszta népszavazás után – az Orosz Föderációhoz csatolta a területet.
Törökország és az Egyesült Államok, valamint az ENSZ Közgyűlése törvénytelennek ítéli az annektálást azóta is, csakúgy, mint az EU, amely emiatt szankciókat vezetett be Oroszország ellen.
napi
