Még a legmogorvább embereknek is jólesik, ha valaki átöleli őket, ha egy pillanatra is, de megenyhül a kőszívűk, mert átjárja őket egy kellemes, melengető érzés. Az ölelés a szeretet kimutatásának talán legősibb és leggyakoribb formája, amely ha a lelkünknek jólesik, a fizikai testünk sem bánja.
A Bécsi Tudományegyetemen végzett kutatás alapján az derült ki, hogy az ölelésnek hosszútávon egyértelműen pozitív hatása van az egészségünkre. Ha rendszeresen megöleljük szeretteinket, akkor kölcsönösen jótékony hatással vagyunk egymás egészségére, hiszen ilyenkor csökkenni fog a stressz-szint, és ezzel egyidejűleg a magas vérnyomás is.
Öleléskor az oxitocin nevű boldogsághormon szintje megemelkedik a vérben, és ennek köszönhetően mérséklődik a stressz, a vérnyomás és javul a memória is.
A kutatók azonban egy érdekes jelenséget vettek észre, mikor az ölelés hatásait vizsgálták. Eltérő hatást figyeltek meg azon két ember között, akik szerették egymást, és azoknál, akik nem ismerték egymást. Az előbbi két embernél emelkedett az oxitocin-szint, az ölelkező idegenek esetében pedig csökkent.
„A pozitív hatások csak abban az esetben érvényesülnek, ha a személyek megbíznak egymásban, és azonos érzelmi hullámhosszon vannak” – mondta Jurgen Sandkuhler neurofiziológus, a kutatócsoport vezetője. Szerinte, ha az adott emberek nem ismerik egymást, vagy például csak az egyik fél ragaszkodik az ölelkezéshez, a másik meg nem érti a gesztus lényegét, akkor a jótékony hatások elvésznek.
„Az idegenek közötti ölelkezés stresszel járhat, mivel ha két ember nem ismeri egymást, akkor kezdetben távolságtartóan fog viselkedni, és ez természetes. Az ölelkezés bizalmi kérdés is, csak akkor érvényesülhetnek a jótékony hatások, ha a bizalom megvan” – véli az osztrák szakember.
Sandkuhler óva int mindenkit az Európában is népszerű, az utcán idegeneket ölelgető kampányoktól, hiszen a megfigyelések alapján ez nagyobb stresszel jár, mint örömmel, hiszen ilyenkor az emberek intim szférájába hirtelen egy idegen lép be, ami zavart okozhat a meglepett járókelőben.
Forrás: Arany gondolatok