Egyre több politikus ismeri fel világszerte, hogy a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés nem ellentétes a gazdasági érdekekkel – fejtette ki a Népszabadságnak a világ egyik legtekintélyesebb, 1982-ben alapított, környezeti kérdésekkel foglalkozó kutatóintézete, a World Resource Institute európai igazgatója, Kitty van der Heijden, aki néhány napja Budapesten tartott előadást hazai üzletembereknek.
A közgazdász végzettségű kutató, aki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért nevű szervezet meghívására tartózkodott hazánkban, korábban Hollandia fenntarthatósági nagyköveteként dolgozott. A magyar környezetvédelmi politikát nem kommentálta, azt azonban megjegyezte, még a korábban az erőltetett növekedést mindenek fölé helyező Kínában is változás indult, látván az egyre fokozódó környezeti károkat. A megnőtt légszennyeződés számlájára írható évi 3,3 millió haláleset mellett az is jól jellemzi az ázsiai nagyhatalom helyzetét, hogy míg a világ első tíz szénkibocsátó országánál az egészségügyi kiadások a GDP négy százalékát érik el, addig ez Kínában tíz százalékra rúg. Ennek hatására a korábban 2020-ig 360 széntüzelésű erőművet tervezett ország átértékeli energiapolitikáját, és lassítja terveit.
A tavaly hazájában a legbefolyásosabb köztisztviselő címmel kitüntetett Kitty van der Heijden szerint az elmúlt negyedszázadban valóságos paradigmaváltás történt a környezetvédelemben. Ez főként az ipari cégek hozzáállására vonatkozik. Persze nem minden vállalat szereti a környezetet, de rájöttek, hogy annak védelme saját jól felfogott üzleti érdekükké vált. Ehhez persze olyan akciókra is szükség van, mint amit a WRI egy éve indított 40 társszervezettel, köztük a NASA-val és a Google-lal közösen.
A Global Forest Watch műholdas adatokra támaszkodva mindenki által hozzáférhető ingyenes adatgyűjtő honlapot működtet, amely 30 méteres felbontással naponta követi az illegális erdőirtásokat a trópusi régiókban. A példátlan átláthatóságot jelentő rendszer, mely összeveti a műholdas felvételeket, az erdészetek megfigyeléseit és a felhasználók által szolgáltatott adatokat, a legösszetettebb képet adja a világ erdeiről, s azonnal észleli, ha például a nagy olajpálma-ültetvényeket birtokló cégek belehasítanak valahol a védett területekbe. Így például az adatokkal szembesített indonéz kormány sem mondhatja, hogy nincs tudomása a pusztításról. A közvélemény is szembesül a tényekkel, ami a cégekre is hatást gyakorolt. Az Unilever például bejelentette, hogy 2020-tól nem használ erdőirtásból származó pálmaolajat termékeihez.
A holland szakember szerint a kormányokat környezeti felelősségükre és a megfelelő szabályozás kialakítására figyelmeztető, sőt számadásra késztető civil szervezetek mellett a WRI-hez hasonló intézetek szerepe a tudományos adatok szállítása. Kitty van der Heijden szerint ma már sok esetben az új üzleti modellt kialakító vállalatok a zöld ügyekben jobb szövetségesek, mint az inkább csak választási ciklusokban gondolkodó politikusok.
Európában az igazgató fontosnak tartja az energiapiacok összekapcsolását, amihez ugyan a tagországok 2030-ig vállalták az energiahatékonyság 27 százalékos javítását, valamint a megújulóenergia-források legalább 27 százalékos arányát, ám az ehhez szükséges lépéseket a politikusok sok helyen csak kelletlenül teszik meg. Az év végi párizsi klímacsúcs ugyan Kitty van der Heijden szerint nem éri el a korábban kitűzött célt, miszerint az átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest, mégis derűlátóbb, mert nagyobb együttműködési készség körvonalazódik 73 ország mintegy ezer vállalata körében a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért, s ezek között olyan óriások is vannak, mint a Shell. Jelentős technológiai haladást láthatunk, ami a szél- és napenergia árának zuhanását eredményezi, végül lassan eljutunk a politikusokig is. Ha sikerül Párizsban elérni, hogy ötévenként felülvizsgálják a klímaügyi célokat, már az is nagy eredmény lesz – írta Palugyai István a nol.hu-n
Csupán 5%-kal kerül többe globálisan, hogy ha a fenntarthatósági szempontból a gazdaság a jó utat választja a rossz helyett.
Kitty van der Heijden, a hazai vállalatvezetőknek tartott fórumon elgondolkodtató és meglepő adatok mentén világított rá, hogy a fenntarthatóságban milyen fontos szerep jut az üzleti szektornak. Salgó István, az egyesület elnöke az Action 2020 program jelentőségét, Gajus Scheltema, Hollandia nagykövete pedig a fenntarthatóság téma nemzetgazdasági fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében. A világ az elmúlt 20 évben kiemelkedően teljesített, ha a gazdasági növekedést nézzük, a társadalmi igazságosság terén közepesen lehetünk elégedettek: 2 milliárd emberrel több jut tiszta ivóvízhez, a gyerekek 90 %-a vesz részt alapfokú oktatásban, 50%-kal csökkent a napi1,25$-nál kevesebből élők száma. Viszont ha ökológiai szempontból nézzük, akkor egyetlen mutatót sem sikerült javítanunk. 3,3 millió ember hal meg évente a levegőszennyezés következtében, 13 millió hektár erdőterület tűnik el évente, 50%-kal nőtt a szén-dioxid kibocsátás, és ami a legfenyegetőbb, a negatív trendek exponenciálisan növekednek.
Változásokra van szükség, még pedig radikális és hatásos változásokra ahhoz, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés kéz a kézben haladhasson – hangsúlyozta előadásában a közgazdász-kutató. „Biztos, hogy lesznek iparágak és cégek, amelyek vesztesei lesznek a változásnak – főleg, ha nem kezdik el időben a stratégiaváltást, ugyanakkor a vállalatok többsége messzemenően profitálhat az új megoldások révén. És mi a különbség aközött, hogy a vállalatok a fenntarthatóság szempontjából jó megoldási pályát vagy a rosszat választják? A globális költségekben csupán 5 %!” – mutatott rá Kitty van der Heijden. A vendégek megtudhatták, hogy miképp érintik egyes globális környezeti kihívások akár közvetlenül is a magyar gazdaságot vagy vállalatuk jövőbeni működését, akár már pár év távlatában. Bizonyossá vált az eddig kétkedőknek: rengeteg új megoldás, eszköz áll már rendelkezésre, a probléma nem ebben rejlik. A nehézség az, hogy elengedjük a régi bevált megoldásainkat, berögződéseinket még akkor is, ha rövid távon életképesebbnek tűnnek.
Míg egyes vállalatok alapvetően a pénzügyi eredményesség egydimenziós rendszerében operáltak nem régiben még, egyre inkább rákényszerülnek, hogy más, akár nem pénzügyi kockázatokat is figyelembe vegyenek stratégiájuk kialakításakor. „Az elkövetkező években meg kell tanulnunk, hogy miképp tudjuk az alábbi négy dimenzióban optimalizálni stratégiáinkat döntéshozatalink során: klímaváltozás, népességnövekedés, a bioszféra sérülékenysége és a gazdasági növekedés.”
A nemzetközileg is elismert véleményformáló hangsúlyozta a gazdasági növekedés fontosságát ezek között: „Nem vitás, a gazdasági növekedésre szükség van. A munkanélküliséget enyhíteni szükséges, a társadalmi igazságtalanságokat csökkenteni kell, elengedhetetlenek a nyugdíjak és egészségügyi ellátórendszerek, stb. – ehhez mind gazdasági növekedésre van szükség. Nem az a kérdés, hogy növekedés VAGY fenntartható fejlődés, hanem hogy milyen olyan zöld megoldásokat tudunk adaptálni, amelyek a gazdasági növekedésünket egyáltalán lehetővé teszik!”
Előadása befejezésül felhívta a figyelmet az elszámoltathatóság és transzparencia egyre fokozódó szerepére, ami mára már korántsem önkéntes vállalása a cégeknek és egyre kevésbé lesz az. Ez pedig egyre inkább lesz kényszerítő erő is – főleg a globális piacokon jelenlévő cégeknek és leányvállalataiknak; ennek révén pedig komoly versenyelőnyre tehetnek szert a kihívásokat komolyan vevők.
Forrás: greenfo; Kép: greenfo;
