forrás: MTI
Nem áll le a menekültek Európába áramlása, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) létrehozott munkacsoport, amelynek tanulmányáról csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót Budapesten.
Lovász László, az MTA elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a Belügyminisztérium felkérésére bővítette ki az akadémia korábbi migrációs kutatásait, a munkában az MTA öt intézetének csaknem 30 földrajztudósa, kisebbségkutatója, jogásza, közgazdásza, regionális kérdésekkel foglalkozó szakembere vett részt szeptember óta.
Lovász László szerint az akadémiának nemcsak a stratégiai jellegű kutatások folytatása a feladata, hanem az is, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a döntéshozóknak és hozzájáruljanak a hatékony szakpolitikai felkészüléshez, mint ahogyan ebben a tanulmányban is tették.
Szembe kell néznünk azzal, hogy a globális környezeti és politikai változások hosszú távra, valószínűleg évtizedekre szóló feladatokat rónak ránk – mondta az akadémia elnöke.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke (k) az MTA migrációs munkacsoportja által készített, Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezői, irányai és kilátásai című tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón az MTA fővárosi szákházában 2015. október 29-én. Mellette Török Ádám, az MTA főtitkára, a munkacsoport vezetője és Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. MTI Fotó: Mohai Balázs
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója arról beszélt: olyan kihívás érte Európát, amire nagyon nehéz jó választ adni, „főleg, ha jelentős késedelemben vagyunk a válasz megadásával”.
Mint mondta, még mindig politikai viták folynak arról, mi legyen a válasz, beszélnek kvótákról, embercsempészek elleni fellépésről, határozottabb visszaküldési gyakorlatról, de ezek önmagukban nem elégségesek. Kevés szó esik arról, hogy mi lesz azokkal, akik itt maradnak, akár mert nemzetközi védelmet kapnak, akár mert itt rekednek és nem tudnak visszamenni származási országukba – fűzte hozzá.
Ne legyen senkinek illúziója, hogy amikor az EU vezető tagállamai megfogalmazzák, hogy érvényt kell szerezni az idejétmúlt dublini rendelkezéseknek, arra is fel kell készülni, hogy a nemkívánatos személyeket, a nemzetközi védelemre nem szorulókat előbb-utóbb megpróbálják visszajuttatni a befogadásra köteles tagállamba – jegyezte meg. Hozzátette: ezért nagyon fontos a menekültek társadalmi beilleszkedése, amivel szintén foglalkozik a tanulmány.
A tanulmány elérhető a www.mta.hu internetes oldalon, a háttértanulmányokkal együtt.
A sajtótájékoztatóra készített rövid összefoglalóban az olvasható, hogy megnövekedett a szíriai származású migránsok aránya, ezzel együtt visszaszorult a másik nagy csoport, az afgánok relatív súlya. Túlnyomó többségben vannak a fiatal férfiak, akiknek jelentős része nemcsak a háború, hanem a megélhetési nehézségek miatt is menekülhetett Európába.
Török Ádám, az MTA főtitkára, a migrációs munkacsoport vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyes kutatók szerint ez a munkaerőpiacra gyorsan beilleszthető sokaság, amely gyorsan tanul és alkalmazkodik, ugyanakkor egy másik vélemény szerint ezek a migránsok gyorsan szeretnének komoly sikert elérni, de nem biztos, hogy megvan hozzá a kapcsolatuk és tapasztalatuk, így akár sikertelen integrációs példát is jelenthetnek.
A munkacsoport elemzése szerint a menekültek beáramlása várhatóan nem áll le, sőt talán nem is mérséklődik ebben az évtizedben, és ez még akkor is igaz lehet, ha a helyzet esetleg stabilizálódik Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban, ráadásul a klímaváltozás valószínűleg tovább erősíti a migrációs folyamatot.
A kutatók azt valószínűsítik, hogy „a küldő” országok csoportja bővül, az etiópiai, eritreai és szomáliai eredetű bevándorlás már korábban növekedésnek indult, újabban pedig a szubszaharai Afrika nyugati része is megjelent „a küldő” országok között, ahogyan Bangladesből is egyre többen indulnak el. Török Ádám jelezte: az egyik oka ennek az, hogy romlott ezeknek a területeknek a népességeltartó ereje, és ennek nem kizárt, hogy politikai vonatkozásai is vannak.
Az MTA kutatói szerint letelepedési ösztönzőkre és olyan intézmény- és támogatási rendszerre lenne szükség, amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására, mégpedig azzal, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű megélhetési támogatásokkal egészítik ki azok számára, akiktől megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés.
Az MTA javaslata szerint a kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az egyelőre feltartóztathatatlannak látszó bevándorlási folyamat munkaerőpiaci kezelésére. Ezzel kapcsolatban Végh Zsuzsanna egy kérdésre válaszolva elmondta: a jelenlegi kormányzati stratégia egyelőre nem bevándorlókkal akarja megoldani a munkaerőhiányt.
A tanulmány szerzői nem foglalkoztak a terroristaveszéllyel, mert adatok híján nem tudnak vitába szállni azzal az állítással, hogy a terrorszervezetek számára egyszerűbb az eleve nyugat-európai útlevéllel rendelkező tagjaik Európába juttatása, mint vállalni, hogy embereiket kitegyék a többhónapos vándorlás kockázatainak.
A sajtótájékoztatón Szanyi Miklós, az MTA Világgazdasági Intézet igazgatója egy kérdésre válaszolva azt mondta, személyes véleménye szerint a néptömeg, amelynek elhelyezése a jobban ellátott országokban is problémát okoz, kitermeli magából a frusztrált, deviáns magatartású személyeket, akik a jövőben potenciális célpontjaivá válhatnak a terroristák beszervezésének.
A tanulmány szerint megfigyelhető a nyugat-európai – kiemelten a német és az osztrák – közvélekedés lassú, de folyamatos átalakulása, párhuzamosan azzal, hogy a lakosság a menekültekkel személyesen is találkozik.
Török Ádám szólt arról, hogy a migráció közegészségügyi, vallási vonatkozásaival, a kulturális-viselkedési különbségekkel, a klímaváltozás következményeivel és a nyugat-európai beilleszkedési tapasztalatokkal is szeretnének foglalkozni a kutatás folytatásában.
