Az édesanya először nem is akarta elhinni, mert azt gondolta, gyerekeknél ilyen nem fordulhat elő.
Victoria Fisher mindössze 5 éves volt, amikor agyának egyharmada megsérült, miután az iskolában agyvérzés következtében összeesett, majd a kórházban egy második agyvérzést is kapott.
A londoni South Croydonban élő Victoria Fisher fitt és egészséges kislány volt, amikor 2019 novemberében hirtelen összeesett az iskolában, és nem tudta használni az egyik oldalát. Édesanyja, Laura Hindle (38) hitetlenkedve nézte, amint kórházba szállították, ahol egy újabb agyvérzést kapott, aminek következtében agyának egyharmada megsérült, és megbénult a bal oldala.
„Hívtak az iskolájából, hogy az udvaron bukdácsolt, de jól van, ezért csak megköszöntem a tájékoztatást, de nem aggódtam. De pár órával később újra hívtak, hogy most már nagy gond van, rosszul lett, menjek azonnal, mert mentőt kellett hívni. Mire odaértem, teljesen összeomlott, nem tudott beszélni sem.Amikor a mentők kiértek, kérték, tegye fel a feje fölé a karjait, de csak a jobb kezét tudta emelni. Ezután arra kérték, mosolyogjon, de ez is csak féloldalasan sikerült neki. Átsuhant az agyamon, hogy agyvérzést kapott, de el is hessegettem a gondolatot, hiszen egy 5 éves gyereknek nem lehet agyvérzése”
– emlékezett vissza az édesanya.
A kórházban a vizsgálatok alátámasztották a sejtést, Victoria valóban agyvérzést kapott. Sőt, az egyik vizsgálatra tartva sajnos egy másodikat is.
„Sétáltunk a vizsgálóba, amikor egyszer csak azt mondta, megint jön a fejfájás. A fejéhez emelete a kezét, majd összeesett. Megsérült az agya egyharmada. Sokkos állapotban voltunk. Nem értettük, miről beszélnek az orvosok, amíg meg nem mutatták a felvételeket, hogy mekkora a gond. Szörnyű volt látni, ahogy a gyermekem arca egyszerűen leesik az egyik oldalon, olyan volt, mint egy horrorfilmben”.
A kislányt egy speciális terápia és gép segítette abban, hogy valamelyest használni tudja a bal oldalát, azonban nem hozott száz százalékos eredményt. Az édesanya most egy GoFundMe oldalt hozott létre, hogy pénzt gyűjtsenek a további kezelésekre, mivel Victoriát már csúfolják az iskolában a betegsége miatt.
„Néha szívszorító nézni őt, mert nagyon vágyik arra, hogy olyan egyszerű dolgot tudjon csinálni, mint levenni a toll kupakját anélkül, hogy meg kellene kérnie valakit, hogy tegye meg helyette, vagy szeretné felvenni az iskolai nyakkendőjét. Olyan derűs és pezsgő kislány, szeret táncolni és játszani, mint bármely más vele egyidős gyerek. Azt akarom, hogy hozzáférjen mindenhez, amit egy normális élettől bárki elvárhat, például hogy meg tudja csinálni a sminkjét, amikor idősebb lesz. Mindig azt mondom neki, te semmiben sem vagy különb senki másnál, csak egy kis időre van szükséged.”
