Ezek az országok: Ausztrália, Új-Zéland, Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Észtország és Izland – írja a theguardian.com.
Globális helyzetkép:
A jelentés rávilágít, hogy a világ országainak túlnyomó többsége nem teljesíti a WHO által ajánlott levegőminőségi határértékeket. Különösen aggasztó a helyzet Csádban, Bangladesben, Pakisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Indiában, ahol a PM2.5 szintje akár 18-szorosan is meghaladja az ajánlott értéket – írja a theguardian.com.
Magyarországi adatok:
Budapesten a 2024-es év során az éves átlagos szállópor-koncentráció (PM2.5) 12 µg/m³ volt, ami enyhe emelkedést mutat a 2023-as 11,7 µg/m³-hez képest. Ez az érték több mint kétszerese a WHO által javasolt 5 µg/m³-es éves átlagértéknek – írja az economx.hu.
Európai tendencia:
Bár Európában az elmúlt évtizedekben javult a levegő minősége, számos területen, különösen a városokban, a szennyezés mértéke továbbra is meghaladja az ajánlott biztonságos szintet – írja az eea.europa.eu.
Egészségügyi kockázatok:
A szálló por (PM2.5) magas koncentrációja súlyos egészségügyi kockázatot jelent, mivel mélyen behatolhat a tüdőbe, és hozzájárulhat légzőszervi és szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. A WHO szerint a légszennyezés az egyik legjelentősebb környezeti egészségügyi kockázat világszerte – írja a Hirmagazin.eu.
Szükséges intézkedések:
A levegőminőség javítása érdekében elengedhetetlen a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, a megújuló energiaforrások használatának növelése, valamint a közlekedés és az ipar környezetbarátabbá tétele. Ezen túlmenően a lakosság tájékoztatása és a környezettudatos életmód ösztönzése is kulcsfontosságú a levegőszennyezés elleni küzdelemben – írja a Hirmagazin.eu.
