Egy kicsit nevetünk, aztán egyfolytában sírunk!
Itt tart Merkel migránsországa…
Hosszú, 3 hónapos utazás után megérkezett Muhammad migráns, Németországba. Az állomás melletti járdán guggolt, és szotyit köpködött a csorba fogai között a földre.
Ekkor hirtelen megjelent egy angyal!
– Szocialista-liberális angyal vagyok és azért jöttem, hogy teljesítsem három kívánságodat.
Muhammad alig tudott szóhoz jutni a meglepetéstől, de kipróbálta, hogy igaz-e, amit hallott.
– Nézd, milyen rossz fogaim vannak. Szeretném, ha meglenne az összes, és hibátlanul. Még be sem tudta fejezni a mondanivalóját, azonnal érvénybe lépett a menekülteket védő és megsegítő törvény, amely kimondja az ingyenes szociális ellátást. Muhammadnak máris gyönyörű hófehér fogsora lett, ami úgy csillogott, akár egy hollywoodi filmsztáré.
Erre Muhammad azt mondja:
– Vágyakozom a négy feleségem és a 15 gyermekem után, valamint a szüleim és testvéreim után is, valamint a feleségeim szülei és testvérei után is… Szeretném, ha mind együtt laknánk egy szép nagy luxus villában és legyen rengeteg pénzünk.
Még el sem mondta Muhammad és máris egy gyönyörű villában találta magát. Körülötte az összes, azaz 119 rokona. Mind boldogan és gazdagon. Az asztalon egy kivonatot talált, amely a bevándorlók családjainak egyesítési jogairól szólt, valamint a segélyezésekről, és tele volt banki csekkekkel és a pénzhez való jutás magyarázataival, valamint a külföldiek segélyezési javainak megszerzési menetével. A ház teljesen be volt bútorozva és elektromos gépek arzenálja a konyhában. Legalább a feléről azt sem tudtam mire szolgál. Csak azt, hogy van neki. Pontosan megfelelt annak a törvénynek, amely előírja az idegen bevándorlók háztartási segélyezéseit.
Muhammad annyira boldog volt, hogy nem is tudta, mit is kérjen harmadiknak a tündértől.
Végül megszólalt:
– Szeretnék én is egy igazi német lenni és nem kizárólag csak állampolgárként. Szeretnék én is szőke, kék szemű lenni, mint az igazi németek, és a nevem ne Muhammad legyen, hanem Fritz Schultz.
Még be sem fejezte a mondatot, máris ott találta magát az állomáson, guggolva és a szotyolát köpködve a foghíjas szájával.
Elképedve kérdezte meg a tündért:
– Mi történt?!
A tündér ezt válaszolta:
– Nem szégyelli magát, Schultz úr?! Itt guggol és az államtól várja a segítséget?!
Nem kaphat segélyt, egyedül kell megoldania a jövőjére nézve minden anyagi gondját!
Szedje össze magát és menjen el dolgozni minél hamarabb! Így hogyan tudjuk segíteni a szerencsétlen migránsokat, ha maguk nem dolgoznak?
Forrás: vilagfigyelo.com
