Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.
Az európai politikai elit háborús lázban ég. A képviselők egyre radikálisabb nyilatkozatokkal, fokozatosan közelebb és közelebb sodorják az EU-t az orosz–ukrán konfliktushoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy „fel kell gyorsítanunk a fegyverek és lőszerek azonnali szállítását” Ukrajnába. Később arról beszélt, hogy bár „Európa eddig csaknem 170 milliárd euró összegű katonai és pénzügyi támogatást nyújtott, többre lesz szükség”. Az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber pedig 2025 év végén elmondta, hogy európai zászló alatt vonuló német katonákat szeretne látni Ukrajnában, írja a Századvég.
A katonák küldése vörös vonal
Az uniós polgárok nem osztják az elit háborús álláspontját. A Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása alapján az EU felnőtt lakosságának 69 százaléka elutasítja, hogy országa katonákat küldjön Ukrajnába. Az elittel mindössze a válaszadók negyede ért egyet.
Az egyetlen olyan tagállam, amelyben relatív többségben (47 százalék) vannak azok, akik küldenének katonákat Ukrajnába, Svédország, mindenhol máshol a lépést elutasítók dominálnak, és – Finnország kivételével – abszolút többségben vannak.
A leginkább békepárti tagállamok Magyarország, Bulgária és Szlovénia. Ezekben az országokban a katonaküldést elutasítók aránya: 91, 85 és 83 százalék.
Egyre többen ellenzik a fegyverszállítmányokat
A fegyverszállítást az uniós polgárok 51 százaléka ellenzi és 43 százaléka támogatja. Az eredmények meglepőek annak tükrében, hogy a tagállamok egy része – a társadalmi elvárásoktól függetlenül – jó ideje küld fegyvereket Ukrajnába. Sőt, ezekben az országokban az elit gyakran kommunikációs kampányokkal igyekszik meggyőzni a lakosságot arról, hogy az álláspontja helyes. A társadalmi attitűd azonban ettől függetlenül az ellenkező irányba mozdult: 2023-ban még az uniós polgárok szűk többsége (51 százaléka) egyetértett a fegyverküldéssel, de azóta a támogatottság folyamatosan csökken, és az arányok 2025-ben meg is fordultak.
A fegyverküldést elutasítók tizennégy tagállamban abszolút, ötben relatív többségben vannak. A lépést a legnagyobb arányban a ciprusiak (79 százalék), a magyarok (75 százalék) és a görögök (73 százalék) ellenzik. Ezzel szemben a támogatók abszolút többséget kilenc, relatív többséget pedig két tagállamban értek el, a legnagyobb arányok Finnországra (77 százalék), Litvániára (69 százalék) és Svédországra (59 százalék) jellemzők.
Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.
