Az Európai Unió várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca és a Johnson & Johnson gyógyszergyárakkal kötött szerződések záradékában szereplő további 300 millió pótlólagos adag koronavírus elleni vakcinára, a kieső dózisokat a Pfizer/BioNTech oltóanyagával kívánják pótolni
– közölte az Európai Bizottság szóvivője a Reuters hírügynökséggel.
A nyilatkozó az okok között említette, hogy a brüsszeli testület el kívánja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani az uniós tagországok vakcinaellátását gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit–svéd vállalattól.
A brüsszeli bizottság október 8-án kötött megállapodást a Johnson & Johnson vállalattal 200 millió adag oltóanyag beszerzéséről, további 200 millió dózis opcionális vásárlásának lehetőségével. Az AstraZeneca gyógyszergyárral augusztus 14-én kötött megállapodás 300 millió adag koronavírus elleni védőoltás beszerzéséről szól olyan záradékkal, amely lehetővé tenné az uniós tagállamok számára 100 millió extra adag védőoltás vásárlását.
Az uniós bizottság azzal számol, hogy a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinái elegendőek lesznek ahhoz, hogy az európai lakosság legalább 70 százalékát a nyár végéig beoltsák.
A cél eléréséhez nincs szükség a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vállalatokkal között szerződések záradékában szereplő extra adagokra
– jelentette ki a szóvivő, aki szerint a cél elérését biztosíthatja az Európai Bizottság és a Pfizer/BioNTech vállalatokkal április 14-én kötött kiegészítő megállapodás, amely a koronavírus elleni oltóanyaguk szállításának gyorsításáról szól. A megállapodás értelmében a gyógyszercégek a vakcinabeszerzésről szóló szerződésben szereplő 200 millió adag mellett további 50 millió adagot szállítanak vakcinájukból már áprilistól.
Az Európai Bizottság továbbá tárgyalásokat kezdett a Pfizer/BioNTech-kel a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyaguk beszerzéséről szóló szerződés meghosszabbításáról 2023-ig.
Ez a harmadik szerződés 1,8 milliárd adag második generációs vakcina szállítását írja majd elő 2022-ben és 2023-ban.
A brüsszeli tisztségviselő kiemelte: azzal, hogy az unió egyelőre nem tart igényt az említett két vállalattal kötött szerződés záradékában szereplő további adagokra, a tagállamok nyomást gyakorolhatnak a gyógyszercégekre szerződéses kötelezettségeik teljesítésére. Hozzátette: az Európai Bizottság további tárgyalásokat folytat emlékeztető oltások beszerzéséről, valamint a koronavírus új variánsai elleni oltóanyagok beszerzéséről, az uniós oltóanyag-stratégiában szereplő valamennyi oltóanyaggyártóval, így korai lenne azt mondani, hogy az unió kizárja az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vállalatokat a jövőbeli szerződésekből.
Az unió a Johnson & Johnson (400 millió adag) és az AstraZeneca (400 millió adag) mellett eddig
- a BioNTech/Pfizer (600 millió adag),
- a Moderna (460 millió adag),
- a CureVac (405 millió adag) és
- a Sanofi-GSK (300 millió adag)
vállalattal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket.
(Borítókép: AstraZeneca koronavírus elleni vakcina 2021. március 23-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)
index
