A vitát az váltotta ki, hogy Magyarország júliusban kiterjesztette a Nemzeti Kártya-programot az orosz és belarusz állampolgárokra.
A szeptember 4-i ülésen Ylva Johansson belügyi biztos jelenlétében heves vita bontakozott ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE), amelynek középpontjában a magyar kormány Nemzeti Kártya programjának kibővítése állt – írja az Index. A vitát az váltotta ki, hogy Magyarország júliusban kiterjesztette a programot az orosz és belarusz állampolgárokra.
Johansson, aki már augusztusban választ kért Pintér Sándor belügyminisztertől a program módosításával kapcsolatban, most először kommentálta nyilvánosan a magyar kormány válaszát. A belügyi biztos kijelentette, hogy a magyar kormány magyarázata ellenére továbbra sem érti, miért volt szükség erre a lépésre. Kiemelte, hogy
Oroszország egyértelmű veszélyt jelent az Európai Unióra, a demokráciára és a békére, ezért különösen fontos lenne óvatosan kezelni a harmadik országbeli állampolgárok belépését az unió területére.
Johansson hangsúlyozta, hogy a geopolitikai helyzet súlyossága miatt szigorúan vizsgálni kell, kik kapnak belépési engedélyt az EU-ba. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió korábban felfüggesztette az orosz és belarusz állampolgárok számára a könnyített vízumkiadást, aminek hatására 90 százalékkal csökkent az érintett országokból érkezők száma. A biztos szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minimalizálják a kockázatot, amit az orosz és belarusz állampolgárok jelenthetnek az unióra nézve.
Az ülésen néhány EP-képviselő felvetette annak lehetőségét is, hogy Magyarország schengeni tagságát akár fel is lehetne függeszteni,
amennyiben a kormány nem vonja vissza a vitatott intézkedést. Johansson szerint a schengeni rendszer egyik alapvető pillére a tagállamok közötti bizalom, amelyet alááshat, ha egy tagállam nem tartja be a közösen elfogadott biztonsági előírásokat. A belügyi biztos emlékeztetett, hogy a schengeni egyezmény résztvevőinek közös feladata és felelőssége a biztonság fenntartása, különösen egy olyan időszakban, amikor az orosz fenyegetettség mindennapossá vált több tagállamban.
