A várakozásoknak megfelelően az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament szerdán.
Az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP) szerdán. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség. A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Összesen 704 képviselő szavazott, 37-en azonban érvénytelenül. A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében.
Három jelölt szállt rajta kívül versenybe a nagyrészt ceremoniális, azonban tekintélyes posztért: a német zöldpárti Ska Keller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) spanyol politikusa. Ebben a fordulóban a második helyezett Zahradil 160, a harmadik Keller 119 szavazatot kapott, míg Rego 43-at.
Hatalmas kihívások
Megválasztását követő beszédében Sassoli leszögezte, hogy az EU hatalmas kihívásokkal néz szembe, s ezek megoldása érdekében egységet kell mutatnia a sokszínűség megőrzése mellett. Hangsúlyozta, az EP-nek közvetlenül választott testületként az európai demokrácia valódi házává kell válnia, az intézmények és az állampolgárok közötti bizalom kölcsönös megerősítésére van szükség.
Az új elnök külön kitért a következő időszak szerinte legégetőbb problémáira, például a fiatalkori munkanélküliségre, a klímaváltozásra, a digitális forradalomra és a közös értékek megóvására az EU-n belül és kívül is. Hozzátette, valós válaszokat kell adni az állampolgárok aggályaira, egyebek mellett nem lenne szabad tovább halasztani a dublini menekültügyi rendszer reformját.
Alapító atyák eszméi
Mint mondta, a konfliktusok, a megosztottság erősödése közepette az alapító atyák eszméit kell követni, félretéve az ellentéteket a béke és a fejlődés érdekében.
Vírusként terjed a nacionalizmus, ez destruktív konfliktusokhoz vezethet – figyelmeztetett. Sajtóhírek szerint a szociáldemokrata frakció jelöltségére a bolgár Szergej Sztanisev és a magyar Dobrev Klára is esélyes volt. A 63 éves, egykori újságíró Sassoli már tíz éve, 2009 óta tagja az Európai Parlamentnek, amelynek az előző ciklusban egyik alelnöke is volt.
A testület szerdán később megválasztja 14 alelnökét is, csütörtökön pedig az öt quaestorát, akik a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért felelősek.
