Az Európai Bizottság azon a véleményen van, hogy Ukrajna megérdemli az uniós tagjelölti státuszt, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ország számos további fontos reformot hajt végre
– jelentette ki Ursula Von der Leyen, az uniós testület elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.
Az elnök az Európai Tanács június 23-24-i ülését előkészítő vitában elmondta: Ukrajna már jóval a háború előtt bebizonyította, hogy jó úton jár, az elmúlt néhány évben rövid idő alatt több reformot hajtott végre, mint az elmúlt évtizedekben.
„Ukrajna nagyon erős parlamentáris demokráciával és jól működő közigazgatással rendelkezik. A közigazgatási reform és a decentralizáció sikeres volt. Ezt nap mint nap tapasztaljuk együttműködésünk során”
– hangsúlyozta az elnök.
Hozzátette: „Ukrajnában szabad és tisztességes választások vannak. Mindannyian tudjuk, hogy az országnak nagyon aktív és dinamikus civil társadalma van, amely számon kéri a kormányt. Azt is látjuk, hogy sok kisvállalkozás és mindenekelőtt a fiatal vállalkozók új teret hódítanak maguknak az ország gazdaságában”. Az elnök azt is hangoztatta, hogy Ukrajna az uniós csatlakozási vágya miatt megy keresztül most a háborús szenvedéseken.
Moldova tagjelölti státuszáról Von der Leyen azt mondta, hogy az ország függetlenné válása óta „most először lépett valódi reformpárti, korrupcióellenes és európai útra”. Véleményé szerint Moldova is megérdemli a tagjelölti státuszt, de gazdasága és közigazgatása jelentős reformok végrehajtását igényli.
Georgiával kapcsolatban Von der Leyen úgy vélekedett, hogy az ország gazdasága piacorientált, magánszektora erős, „azonban még ki kell jelölnie az utat az Európai Unió felé, amely konkrétan meghatározza a szükséges reformokat, bevonja a civil társadalmat, és széles körű politikai támogatásban részesül”. „Ezért javasoljuk a tanácsnak, hogy adjon Georgiának európai perspektívát, de értékelje, hogyan teljesít számos feltételt, mielőtt megadja neki a tagjelölti státuszt” – jelentette ki.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában elmondta: Magyarország támogatja Ukrajna, Moldova és Georgia tagjelölti státuszát is, valamint a nyugat-balkáni országok európai integrációjának felgyorsítását is. „A jelenlegi háborús kihívásokkal teli időszakban ez jó lehetőség az európai egység előmozdítására és az Európai Unió geopolitikai, biztonsági és gazdasági szerepének erősítésére” – tette hozzá.
A képviselő szerint az országok tagjelöltségét azonos értékek és feltételek mellett kell mérlegelni, ezért Ukrajna és Moldova tagjelöltségének támogatása mellett Georgia és Bosznia-Hercegovinának is biztosítani kell a tagjelöltséget egy ütemben, mert az EU csak így tud hiteles maradni.
Mint mondta, az unió szavahihetősége múlik a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának felgyorsításán is, a bővítésnek új lendületet kell adni, hiszen különösen ebben a geopolitikai helyzetben az unió alapvető érdeke a térség biztonsága és stabilitása. Ehhez szükséges Szerbia és Montenegró esetében a csatlakozási tárgyalásokat előre lendítése, Észak-Macedóniával és Albániával a tárgyalások megindítása. Koszovónak pedig vízummentességet kell biztosítani – hívta fel a figyelmet.
Gál Kinga azt is hangsúlyozta, hogy minden csatlakozni kívánó országnak eleget kell tenni a csatlakozási feltételeknek, „ami magában foglalja a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét biztosító koppenhágai kritériumokat is”.
mti
