Az EU egyelőre elvetette a földgázra kivetendő ársapka ötletét, helyette más módon kompenzálná a bajba jutott fogyasztókat és vállalatokat.
A héten bemutatja javaslatát az Európai Bizottság, és kiderül, milyen mértékű különadóval kalkulálhatnak a kontinens egyes energiacégei, illetve hogyan lehet kompenzálni a lakosság és a vállalatok elszálló energiaköltségeit.
Konszenzus egyelőre nincs, a különadó kérdéskörében a múlt heti miniszteri találkozót a megosztottság jellemezte. Valamilyen intézkedésre azonban biztosan szükség lesz, egyrészt az energiaválság miatt elkerülhetetlen a fogyasztás csökkentése, másrészt az energiaszektor egyes cégeinél akkora extranyereség képződött és képződik, amely lehetővé tenné, hogy a
pluszprofitjuk egy részének elvonásával a bajba került fogyasztókat kompenzálják.
Gyors lépésekre mindenképp szükség van, hiszen a villamosenergia-árak olyan drámai módon emelkedtek, hogy az tartósan nyomás alá helyezi a háztartások mellett a kis- és középvállalkozásokat is. A javaslattervezet szerint a bizottság egyértelmű célként fogalmazta meg az általános fogyasztáscsökkentést (ami már önmagában elég volt ahhoz, hogy a földgáz tőzsdei jegyzésára 200 euró alá csökkenjen megawattóránként, kedden 180–185 euró között ingadozott az irányadó határidős TTF tőzsdei ár). Az elképzelések szerint az energiakereslet és -felhasználás visszafogását különösen hétköznaponként abban a 3-4 órás időablakban kell valahogy elérni, amikor a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés várhatóan alacsony lesz.
Másrészt a Magyarországon már hónapok óta ismert extraprofitadó rendszerét kivetnék az EU mindazon energiacégeire, amelyek többletnyereséget értek el az olaj, a gáz és a szén árának többszöröződésén, többek közt olajtermelő vállalatokra, szénbányákra, gázkitermelőkre és olajfinomítókra. A tervek szerint az extraadó átmeneti időszakra szólna, és csupán minimális kulcsot határoznának meg,
amelytől a tagállamok, ha akarnak, fölfelé eltérhetnek.
Definiálták, mit kell érteni extraprofit alatt, a 2019–2021-es három év átlagos, adózás előtti nyereségét vetnék össze a 2022-es üzleti év szintén adózás előtti profitjával.
A tervezet szerint emellett árkorlátozás vár azokra a vállalatokra, amelyek nem gázfelhasználással (és más fosszilis források elégetésével), tehát például megújuló forrásokból, vagy atomerőműként állítanak elő villamos energiát: esetükben felső határa lesz a termelői áramárnak, de csak olyan mértékű lehet a beavatkozás a piacukra, hogy ezeknek az erőműveknek ne kerüljön veszélybe a működése, valamint a jövedelmezőségük is megmaradjon.
A kihívás persze az, hogyan sikerül a javaslatokat összehangolni, hiszen a tagállamok energiaellátottsága jókora eltéréseket mutat.
Első lépésként a tervezetet az uniós biztosoknak kell jóváhagyniuk kedden, majd szerdán Ursula von der Leyen ismerteti annak részleteit az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az EU helyzetéről szóló éves felszólalásában.
Ezt követően a tagállamok szakminiszterei elé kerül a javaslat. Az EU soros elnökségét ellátó cseh kormány célja az, hogy hónap végéig megállapodás szülessen.
A várakozások szerint a bizottság elnöke új javaslatot tehet a korábban belengetett gázárplafon kérdéskörében is, mivel több ország is ellenzi az ársapkát, köztük Magyarország, Ausztria, Dánia, Hollandia, valamint Németország (pénteken az energetikai szakminiszterek le is vették a napirendről a gázárplafon ötletét).
Egyszerűbbé teszi a képletet, hogy az energetikai vészhelyzet miatt a tagállamok többségének szavazata elég lehet a javaslat elfogadására, vagyis nincs szükség a 27-ek egyhangú igenjére.
Az energiaügyekért felelős miniszterek legközelebb szeptember 30-án gyűlnek össze, hogy dűlőre jussanak a kérdésben.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság tehát visszakozik az Oroszországból importált földgázár maximálásának ötletétől, és inkább az energiacégek extra adóztatását választja – derül ki a The Guardian újságírói által birtokolt hivatalos dokumentumból.
Az elektromos vészhelyzeti eszköz dokumentumának brit újságírók által látott tervezete nem korlátozza az Oroszországból származó gázimportot. A bizottság által készített dokumentum szerint az olaj-, földgáz- és szénvállalatoknak „szolidaritási” pénzügyi hozzájárulást kell biztosítaniuk a 2022-es pénzügyi évben keletkezett adóköteles többlet alapján. A The Guardian megjegyzi, hogy Ursula von der Leyen valószínűleg szerdán, az unió helyzetéről szóló beszédében teszi közzé tervét a közösség emelkedő villamosenergia-árainak kezelésére.
vg
