forrás: M1/Unió28
Márciusban minden eldől, akkor fordulóponthoz érkezik az Európai Unió.
Márciusban fontos változások kezdődnek az Európai Unióban, Nagy-Britannia ugyanis akkor kezdeményezi hivatalosan is kilépését. A változásokat jelzi, hogy az uniós csúcstalálkozón először vett részt a brit miniszterelnök Theresa May is, aki bejelentette, hogy jövő március végéig hivatalosan is elindítják Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. 2017 márciusa emellett azért is fontos az Unió történetében, mert több alapító tagállam szeretné megreformálni a közösséget.
„Jövő március 25-re a Római Szerződés 60. évfordulójára le kell fektetni azokat az alapokat, amellyel újraindul, új életet lehet lehelni az Európai Unióba. Látszik az, hogy az Európai Unió az elmúlt évek során válságok sorát szenvedi el. A görög válság, a gazdasági világválság, és a migrációs válság is mind-mind olyan tényezők voltak, amellyel szemben az Európai Unió nem tudott hatékonyan fellépni. Látszik az, hogy a jelenlegi struktúra működésképtelen, és számos tagállam elszenvedője a jelenlegi integrációs folyamatoknak” – nyilatkozta Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője.
Az EU a végét kockáztatja
Az olasz miniszterelnök kezdeményezte az uniós alapszerződés reformját. Matteo Renzi szerint ugyanis új feltételekkel kell újraindítani az Európai Uniót. Olaszország több problémával is küzdött az elmúlt években. Ráadásul már most azzal számol az olasz kormány, hogy a jövőre tervezett költségvetési hiány a célul tűzött 2 százalék helyett 2,3 százalék lesz. Az olasz pénzügyminiszter azt mondta, ha az Európai Unió nem fogadja el az olasz költségvetési csomagot, akkor az Unió a végét kockáztatja.
Nemcsak a hiány, az államadósság mértéke is jelentős Olaszországban. A GDP 135 százalékát teszi ki, ezzel Olaszország Görögország után a második legeladósodottabb állam az Európai Unióban. Tovább tetőzi a bajt a bankrendszer válsága is, ráadásul – véli az elemző – az olasz kormány az európai uniós alapszerződésből fakadóan nem tud változtatni a helyzetén.
„Érzékelhető az, hogy Olaszország sokkal jobban tudna fellépni az egyes válságperiódusokkal szemben, ha kevesebb kötelezettsége lenne uniós részről, hiszen a tagállami megoldások gyakran hatékonyabbak” – véli Deák Dániel.
Magyarország is módosítana az alapszerződésen
Az alapszerződés módosítását a Visegrádi országok, köztük Magyarország is szorgalmazza. A kormány azt javasolta, hogy szigorú költségvetési politikát folytasson az Unió. Emellett közös uniós hadsereg felállítását is szeretné. Szintén fontos változás lenne a magyar elképzelések szerint, hogy a jövőben nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Tanács, vagyis az uniós állam-, és kormányfők vezetnék az Uniót.
„Látjuk azt, hogy az alapszerződés módosításának már Nyugat-Európában is vannak pártolói, elég csak Nicolas Sarkozyre, a jobboldal egyik legesélyesebb francia elnökjelöltjére gondolni, aki szintén felvetette ezt a lehetőséget. Ő is a bevándorlási válságot emelte ki egy olyan szempontrendszerben, amikor megmutatkozott az, hogy az alapszerződés és a jelenlegi uniós jog nem nyújt garanciát arra, hogy az Unió bizonyos válságkihívásokkal szemben hatékonyan tudjon fellépni” – mondta a Nézőpont Intézet elemzője.
A migráció mellett a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezmény is napirenden volt a brüsszeli csúcstalálkozón, végül bizonytalanná vált a megállapodás aláírása.
„Gyakorlatban a probléma az, hogy az európai integrációnak, illetve a tagállamoknak nem kellett volna ezt a szerződést a hagyományos parlamenti ratifikáción keresztül megtenni. Egy kicsit a Bizottság szerette volna, ha ezt kipróbálják, hogyan megy keresztül, hiszen az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak a ratifikációs eljárásának a próbája lehetett ez a kereskedelmi szerződés” – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus egyetem docense.
A CETA-egyezmény lényege, hogy a megszűnne a vámok többsége, illetve több olyan adminisztrációs akadály, amelyek nehezítik a gazdasági kapcsolatok erősítését az Unió és Kanada között. Az egyezmény emellett a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulhat az uniós politikusok szerint.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarországnak érdeke a megállapodás aláírása.
