Az erdei fülesbagoly lett az év madara, a szavazáson versenyben volt még a füleskuvik és az uráli bagoly
Az erdei fülesbagoly közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető, a Kárpát-medencében kedvenc telelési területük Közép-Magyarországon és a Vajdaságban van – közölte Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője.
A madár ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai vizsgálatok alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
Részletesen bemutatjuk 2020 madarát:
Táplálkozás
Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.
Élőhely
Fákhoz, bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz kötődik. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj alkotja. Mivel a lakott területeinket ez a mozaikos élőhelykínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly nagyon jól érzi magát a településeken is.
Költés
A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvilláiban költ. A települési párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot.
A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket.
Vonulás
Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok.
Veszélyeztető tényezők
Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására.
Az egyik legjelentősebb veszélyforrást az elütés jelenti számukra
(Fotó: Orbán Zoltán)
Védelem
Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.
A lakosság szerepe és lehetősége a faj védelmében
Emberkövető, lakott területeket, nagyvárosokat is kedvelő madárként a lakosság az erdei fülesbagollyal találkozhat leggyakrabban. A madárbarátok többféleképpen is segíthetik a faj védelmét:
Egy dróthálóval megerősített vesszőkosár is potenciális fészkelőhelyet jelent számukra
(Fotó: Orbán Zoltán)
Az „Év madara” program
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított „Év madara” programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van.
A címlapfotó illusztráció.
