Mind az Európai Unió 2020 utáni többéves pénzügyi keretét, mind pedig a jogállamisági feltételrendszert illetően elért megállapodások lezárt megállapodások, semmiképpen sem nyithatók meg újra – jelentette ki az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete közleményében szerdán.
Varsó közölte: szükség esetén véglegesen is megvétózza az uniós költségvetést. Novák Katalin: Donald Tusk 2018-ban kockázatosnak tartotta jogállamisághoz kötni az uniós pénzek kifizetését. Az Európai Néppárt is megvitatta a kérdést.
Szerdai ülésén az Elnökök Értekezlete megerősítette az EP-nek az Európai Unió Tanácsával ismertetett álláspontját a többéves pénzügyi keretet, valamint a jogállamisági feltételekről szóló rendeletet illetően. Tájékoztatásuk szerint ennek értelmében
az EP vezetői felkérik a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanácsot, hogy fogadja el a csomagot, és mielőbb kezdje meg a ratifikációs folyamatot.
Mint emlékeztettek, az uniós parlament már szeptember 16-án elfogadta az uniós bevételek forrásairól rendelkező határozatról, az úgynevezett saját forrásokról szóló véleményét, méghozzá időben ahhoz, hogy a Tanács és később a tagállamok ez év végéig ratifikálhassák azt.
„Arra kérjük a Tanácsot, hogy fogadja el a csomagot, és a lehető leghamarabb kezdje meg a ratifikációs folyamatot”
– fogalmaztak.
Kiemelték: az Európai Parlament vezetése „mélységesen sajnálja” a késedelmet, és megismétli, hogy az elért megállapodások lezártak, nem nyithatók meg újra. „További engedményt nem fogunk tenni” – tették hozzá.
EPP-megbeszélés volt a kérdésben
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a képviselőcsoport szerdai megbeszélésén „megerősítette teljes és egyöntetű támogatását” a jogállamisági mechanizmus és az unió hosszú távú költségvetése mellett az EP és a Tanács megállapodása alapján.
„A jogállamiság nem ellenség, az ellenség a koronavírus és annak hatása a gazdaságunkra”
– fogalmazott.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő üzenetében „érdekes vitának” nevezte az EPP képviselőcsoportjának szerdai ülésén elhangzottakat. Tájékoztatása szerint Manfred Weber kijelentette: az EP által 2018 szeptemberében elfogadott Sargentini-jelentés érvei – amelyekkel az EP kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben – nem állták volna meg helyüket az Európai Unió Bírósága előtt. Ha így van, Weber miért szavazott akkor mellette? – tette fel a kérdést a magyar képviselő.
Az Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői Twitter-üzenetükben hangsúlyozták, hogy a vita során megerősítették teljes támogatásukat a magyar kormány álláspontja mellett, viszont nem támogatták a jogállamisági mechanizmust a jelenlegi formájában. Szájer József és Győri Enikő fideszes EP-képviselők emlékeztettek, hogy az Európai Tanács júliusi állásfoglalása szerint nincs kapcsolat az uniós költségvetés és a jogállamisági feltételek között.
„Nincs időnk a meghatározatlan jogállamiságra, hanem fel kell lépnünk a koronavírus ellen”
– tették hozzá a magyar képviselők.
Az EB szorgalmazza a gazdasági és monetáris unió kiteljesítését
Célirányos és átmeneti költségvetési támogatási intézkedéseket, valamint körültekintően kidolgozott reformokat és beruházásokat szorgalmazott az Európai Bizottság szerdán annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány által sújtott európai gazdaság mielőbb talpra álljon és visszanyerje nemzetközi versenyképességét.
A testület szerdán terjesztette elő őszi gazdaságpolitikai csomagját, amely magában foglalja az euróövezeti tagállamok 2021. évi költségvetésiterv-javaslatairól szóló véleményeket és az euróövezetre vonatkozó szakpolitikai ajánlásokat. Ez a második lépés az európai szemeszter 2021. évi ciklusában, amely szeptemberben vette kezdetét a versenyképes fenntarthatóság központi témája köré épülő éves fenntartható növekedési stratégia közzétételével.
Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a csomagnak az a célja, hogy az uniós gazdaságokat „nyugodtabb vizekre” kormányozza, és szakpolitikai iránymutatást nyújtson a közös helyreállításhoz. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztossal együtt arra figyelmeztetett, hogy
az erős és kiegyensúlyozott helyreállítás kulcsa a helyreállítási alap. Arra kérték az unió tagállamait, hogy késedelem nélkül jussanak politikai megállapodásra a helyreállítási alapról.
Nicolas Schmit, foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos arra emlékeztetett, hogy a pandémia megtörte a hat éve tartó pozitív munkaerőpiaci tendenciát. Felhívta a figyelmet, hogy a tagállamoknak a munkavállalók képzését a járvány utáni, megváltozott munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítaniuk.
Az unió végrehajtó testülete véleményezte az euróövezeti tagállamok jövő évre vonatkozó költségvetési terveit is. Értékelésük szerint valamennyi büdzsé-javaslat összhangban van a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásokkal, mivel intézkedések többsége a gazdasági tevékenység támogatására irányul a meglehetősen bizonytalan helyzetben.
Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor 4 tagállam – Franciaország, Olaszország, Litvánia és Szlovákia – javaslatával kapcsolatban, mivel véleményük szerint egyes intézkedések nem tűnnek ideiglenesnek,
és azokat nem ellensúlyozzák más intézkedésekkel. Több tagországnak – tekintettel a magas államadóságra – azt javasolták, hogy támogató intézkedéseik meghozatalkor, fordítsanak figyelmet a költségvetés középtávú fenntarthatóságára.
Az euróövezetre vonatkozó ajánlásaiban a bizottság arra kéri az eurót használó tagállamokat, hogy továbbra is tartsák fenn támogató költségvetési politikáikat, majd igazítsák ki azokat a prudens középtávú pozíciók elérése érdekében, amint a járványügyi helyzet ezt lehetővé teszi. A bizottság továbbá szorgalmazza a gazdasági és monetáris unió kiteljesítését és az euró nemzetközi szerepének megerősítését.
A testület az úgynevezett riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben megállapítja, hogy Horvátországban, Cipruson, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Svédországban részletes vizsgálat elvégzése indokolt, mivel ezen tagállamokban a makrogazdasági egyensúlyhiányok vélhetőleg súlyosbodtak.
A bizottság szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós foglalkoztatási ráta jelentősen visszaesett a járvány következtében. „A munkanélküli ráta egyelőre csak visszafogottan nő, szeptemberben például csak 1 százalékot emelkedett a csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerek és a hasonló intézkedések gyors bevezetésének köszönhetően” – mutattak rá. Megjegyezték azt is, hogy a válság legjobban a fiatal és a bevándorló munkaerőt sújtotta.
