Az emberi test számos különleges tulajdonsággal bír, amelyek ámulatba ejtenek mindenkit, aki kicsit is behatóbban foglalkozik ezek mibenlétével. Az alábbiakban álljon itt 4, emberi szervezettel kapcsolatos furcsaság és azok magyarázata.
MIÉRT CSORDUL KI A KÖNNYÜNK, AMIKOR JÓÍZŰT NEVETÜNK?
A kutatók máig nem tudják pontosan, hogy ez miért van így, ám az világos, hogy a nevetés és a sírás hasonló pszichológiai reakciók. Mindkettő felfokozott érzelmi állapotban jelentkezik, és egyik sem állítható meg parancsra – mondta Robert R. Provine, a Maryland Egyetem pszichológusa.
Hozzátette: az emberek a sírást legtöbbször a szomorúsággal társítják, ám a könnyfolyás ennél sokkal összetettebb emberi reakció. Úgy tűnik, hogy mind a nevetés, mind a sírás hasznos, mivel a stresszélmények eltörlését eredményezik, azzal, hogy ellensúlyozzák a kortizol és az adrenalin hatását. Ezért, amíg nevetni és sírni tudunk, igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat.
MIÉRT SÍRUNK HAGYMAPUCOLÁS KÖZBEN?
Amikor kettévágunk egy hagymát, a növényt alkotó sejteket is elvágjuk, ami enzimeket szabadít fel. A könnyelválasztást serkentő (lachrymatory faktor synthase) enzim szabadul fel és ez váltja ki a sírást. Ez az enzim a hagyma aminosavjaival reakcióba lépve szulfinsavvá alakulnak. A sulfinsav spontán átalakulással syn propanethial S-oxiddá alakul, mely a levegőbe kerül. Mikor ez az anyag a szemet eléri, a szaruhártya idegeit ingerelve működésbe hozza a könnymirigyeket. Ezután kezdünk el sírni. A tudósok megpróbáltak sírásmentes hagymát kikísérletezni, ám kiderült, hogy a sírásért felelős enzimek a hagyma pikáns ízéért is felelősek.
MIÉRT ROPOGNAK AZ ÍZÜLETEINK?
Az ízület két csont találkozásánál kialakult, mozgékony szerkezet. A szemben álló csontrészek széleit ízületi tok és erős szalagok, inak kötik össze. Az ízületi tokon belül a csontvégeket kemény, rugalmas porc borítja, közöttük pedig keskeny ízületi rés található, amelyet egyfajta kenőanyagként ízületi folyadék tölt ki. Ennek köszönhetően harmonikus a mozgásunk.
Az ízületi tokban levő folyadék gázokat tartalmaz. Ha megnyújtjuk az ízületet, ezzel összenyomjuk a folyadékot, aminek során a nitrogén tartalmú gázok kiszabadulnak belőle, ez adja a recsegő hangot, ezután az ízület valamivel hajlékonyabb lesz. Az ízületet nem lehet egymásután gyorsan ropogtatni, mert a kiszabadult gázt az ízületi folyadéknak előbb újra el kell nyelnie, ez mintegy 15-30 percet vesz igénybe. Az ujjropogtatástól ugyan nem kopik el az ízület, de a szorítás erejét gyengítheti.
Az ízületi recsegés, ropogás hátterében ugyanakkor legtöbbször a porckopás áll. Kialakulásában szerepet játszhatnak öröklött tényezők, fokozott terhelés, amelyet okozhat versenysport, nehéz fizikai munka vagy elhízás, de az életkorral együtt a porckopással járó panaszok is növekednek. Ehhez hozzájárulhat a mozgásszegény életmód is, hiszen a porc táplálékát az ízületi folyadékból veszi fel, ami mozgás hatására termelődik.
MI OKOZZA A LIBABŐRT?
Mindenki tapasztalta, hogy ha hideg van, vagy fél valamitől, akkor libabőrös lesz. Ekkor a szőrszálak tövében levő izmok összehúzódnak, ennek következménye a libabőr, aminek főleg a régmúltban volt jelentősége, amikor az emberi testet még szőr borította. A felálló szőrzet ugyanis felmelegítette a testet, és az ellenséget is megfélemlítette. Az evolúció során az ember ugyan elvesztette a bundáját, de a test a libabőr formájában megőrizte a szőrzet jelentőségét.
Forrás: Arany gondolatok
