Áder János államfő tolmácsolta Magyarország klímavállalását a San Francisco-i globális klímacsúcson.
„Mind hősök vagytok, mert a tiszta környezetért harcoltok, egy tiszta, egy zöld világért. Ezt szeretem. Egy sci-filmet forgatok éppen, ezért nem lehetek veletek. Én csak játszom a hőst, de ti vagytok az igazi akcióhősök. Hasta la vista, baby!” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a budapesti Hősök terén kerékpározó Arnold Schwarzenegger a San Francisco-i globális klímacsúcs résztvevőit.
Az ENSZ 1995 óta évente rendez klímakonferenciát, melynek célja a klímaváltozás ütemének lassítása, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
Miért van akkor szükség még egy klímacsúcsra?
Azért, mert a kormányzati intézkedések semmit sem érnek a különböző gazdasági, önkormányzati és civil szervezetek együttműködése nélkül. A San Francisco-i klímatalálkozón az állam- és kormányfők mellett városok, vállalatok, civil szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb kihívásait megvitassák.
„Rajtad múlik és rajtam, és több tízmillió emberen, hogy visszaszorítsuk a karbonizáció erőit, és együtt szálljunk harcba a klímaváltozás létünket fenyegető rémével. Ezért rendezzük meg a klímacsúcsot San Franciscóban” – mondta Jerry Brown, Kalifornia kormányzója.
A San Francisco-i klímacsúcs helyszíne, Kalifornia állam, kiváló példája annak, hogy egyes városok, régiók úgy is jelentős eredményeket érhetnek el a klímavédelem terén, hogy a központi kormányzat nem támogatja munkájukat.
Bár Donald Trump ki akarja léptetni az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, Kalifornia elfogadott egy törvényt, mely kimondja, hogy az állam 2045-re betiltja a fosszilis energiahordozók használatát.
Magyarország 85 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re
Magyarország vállalását Áder János köztársasági elnök tolmácsolta a találkozó résztvevőinek. „2050-re 85 százalékkal csökkenti Magyarország az üvegházhatású gázoknak a kibocsátását, és van egy másik vállalásunk, egy másik célunk is, ami rövidebb időtartamra, 2030-ra vonatkozik. Ez pedig úgy szól, hogy a magyarországi áramtermelés 90-95 százaléka szén-dioxid-mentes lesz” – mondta az államfő.
A Párizsi éghajlatvédelmi egyezményt aláíró országok azt tűzték ki célul, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest. Az ENSZ klíma tanácsának januári jelentése szerint nem biztos, hogy ez a vállalás teljesülni fog.
Szélsőséges időjárás
Pedig a klímaváltozás hatásait már a világ minden táján érzékelni lehet. A sarki jégtakaró olvad, a tavalyi volt az eddig mért legmelegebb tél az Északi-sarkvidéken. A hegyekben a hóhatár is egyre feljebb költözik.
Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hosszan tartó forróság miatt egyre több régióban pusztítanak erdőtüzek, a hetekig, hónapokig tartó aszályos időszakokat pedig gyakran hatalmas esőzések és áradások követik.
Fokvárosban olyan méreteket öltött tavasszal a vízhiány, hogy korlátozni kellett a lakosság vízfogyasztását. Nem sok híja volt, hogy a dél-afrikai város vízkészletei teljesen kiapadjanak. Az aszály sok helyen egész tájegységek élővilágát veszélyezteti.
Klímaszakértők arra figyelmeztetnek, ha nem sikerül a globális felmelegedés ütemét megfékezni, egy ponton túl visszafordíthatatlan lesz a folyamat. Az ENSZ tagállamainak kormánydelegációi decemberben Katowicében tekintik majd át az eddig elért eredményeket.
Forrás: M1
