Hogyan jöhetett létre az egysejtű organizmusokból olyan bonyolult létforma, mint az ember? Milyen volt az első élőlény? Hogyan kezdődött az élet a Földön? Az emberiség több évszázada keresi a választ ezekre a kérdésekre.
A DoQ-n október 23-án képernyőre került Az élet kezdete című dokumentumfilm különleges időutazásra hívja a nézőket egy olyan világba, amikor a kék bolygón a tűzön, vízen, a kőzeteken és a gázokon kívül még semmi sem létezett…
Durván négymilliárd évvel ezelőtt a Földön titokzatos jelenség vette kezdetét: az élettelen anyagok életre keltek. Egysejtű élőlények nyüzsögtek az óceánok mélyén és az ősi tavakban, mikroorganizmusok szaporodtak a talajban, melyek idővel olyan lényekké alakultak, mint adinoszauruszok vagy az ember. De mégis mitől kezdtek el ezek a vegyületek fejlődni? A DoQ-n október 23-án képernyőre kerülő Az élet kezdete című film a tudományos világ legizgalmasabb elméleteit mutatja be, amelyek az emberiséget évszázadok óta foglalkoztató élettörténeti kérdésekre próbálnak választ adni.
Egy elmélet szerint az élet a Földön kívül keletkezett és egy aszteroida-becsapódással érkezett meg bolygónkra. Mivel a Föld adottságai alkalmasak voltak ahhoz, hogy a baktériumok fejlődni tudjanak és idővel olyan bonyolult létformákat hozzanak létre, mint az ember, e szerint az elmélet szerint mind egy őstől származunk, és mind földönkívüliek vagyunk. Ez a teória továbbá azt feltételezi, hogy az élet magjai mindenhol jelen vannak az Univerzumban, ezért olyan bolygókon, ahol megfelelőek a körülmények, ugyanúgy kezdődhetett az élet, mint a Földön. Bár az elmélet leginkább egy sci-fi forgatókönyvéhez hasonlít, számos neves tudós vallja ezt a feltevést.
Egy másik teória, a földi élet kialakulásának klasszikus elmélete, vagy más néven “az ősleves-elmélet” szerint a Földön a környezeti körülményeknek köszönhetően magától, véletlenszerűen alakult ki az élet. Az őslégkörben keletkezett villámok és a Föld vulkáni tevékenysége – kiegészítve a Nap UV sugaraival – előidézhettek olyan stabil szerkezetűkémiai vegyületeket, amelyek hosszabb távon fennmaradtak, sőt fejlődni is képesek voltak. Ehhez hasonló körülményeket laboratóriumi kísérletek között a kutatók már sokszor reprodukálták, ám ez idáig nem sikerült egyértelműen bebizonyítani, hogy az elmélet helytálló-e.
Lemaradtál róla?
Ezekben az időpontokban megnézheted az ismétlést
forrás: Redlemon
