A külföldi választókörök megnyitásával pénteken megkezdődött a román elnökválasztás második fordulója.
Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő a „román szív” erősen szimbolikus üzenetével, Klaus Johannis hivatalban lévő elnök pedig a „normális Románia” megteremtésének ígéretével próbálja megszerezni a tizennyolcmillió román választópolgár többségének a szavazatát.
Klaus Johannis román államfő, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt jelöltje és párttársai (Fotó:MTI/EPA/Robert Ghement)
A két jelölt részletes választási programjáról az említett üzeneteken kívül keveset tudhattak meg a választók. Lévén, hogy az első forduló előtti kampányt a hetekig elhúzódó kormányválság írta fölül, a második forduló előtt pedig szinte kizárólag azzal foglalkozott a sajtó, hogy miért nem hajlandó a liberális Johannis nyilvános vitát folytatni szocialista kihívójával.
Az elnökválasztás első fordulójában 3,9 százalékos eredményt elérő Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatkozott, hogy miután a versenyben maradt elnökjelöltek egyike sem kereste meg az RMDSZ-t, a párt támogatói belátására bízza, hogyan szavaznak, de mindenképpen éljenek választójogukkal.
A romániai magyarokra nézve nincs nagy tétje az elnökválasztásnak
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a romániai magyarokra nézve, igazán nagy tétje nincs az elnökválasztásnak. Az M1 Szemtől szemben műsorában hozzátette, a román alkotmány igen szigorúan megfogalmazza az államelnök jogkörét, ami a nemzetbiztonsági és külügyi stratégia megszerkesztése és a nemzetbiztonsági tanács felügyelete, amely nagyon befolyásos szerv, mivel a nemzetbiztonsági tanácsban lévő titkosszolgálatok nyomozati anyagának alapján indítanak az ügyészségek eljárást a politikusok ellen. Emellett a román államfőnek ceremoniális szerepei is vannak, valamint a kormányfő tanácsára kinevezi a vezető tisztségviselőket is.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója elmondta, talán hosszú távú hatása lehet a választásnak, olyan értelemben, hogy az államfő megfogalmazza és befolyásolja a biztonság és a külpolitika irányát.
Kiemelte, az elnökjelöltek programjában
nem szerepel a szomszédságpolitika, illetve a jó viszony ápolása a magyarokkal.
Az elnökválasztási vita abszurd volt, mivel nem egymással vitatkoztak a jelöltek, hanem egy meghívott politológussal, illetve egyetlen olyan témáról sem beszéltek, ami ténylegesen a hatáskörükbe tartozott volna – tette hozzá Barabás T. János. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyetlen mondat hangzott el a vita során, az is Klaus Johannis szájából, hogy számít a magyar közösség szavazatára, hogy „fain” – a románok és az erdélyi magyarok által is használt szó, melynek jelentése jól működő, naprakész – országot tudjon létrehozni.
Klaus Johannis és a kisebbségi jogok kérdése
Pászkán Zsolt külpolitikai elemző emlékeztetett, Klaus Johannisnak nincs hatásköre a kisebbségi kérdésben, mégis, amikor a Dancila-kormány az RMDSZ támogatásával benyújtotta a közösségi jogokat bővítő és egyértelműsítő módosító javaslatot a közigazgatási törvényhez, Johannis a kolozsvári magyar értelmiség másik üdvöskéjével, Dan Barnával támadta meg az alkotmánybíróságon ezt a javaslatot.
Hozzátette, Johannis nem elégedett meg azzal, hogy alkotmánybírósági óvásban valamilyen formai jogra hivatkozzon, hanem egy külön indokolásban
a szerzett jogok visszavételének a szükségessége mellett érvelt.
Pászkán Zsolt szerint ha bíráljuk Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét, amiért Dan Barnának kampányolt a romániai elnökválasztás első fordulójában, Kelemen Hunort is lehet állásfoglalása miatt, mely szerint Johannisra fog szavazni, mert az Európai Parlamentben a néppárt tagjai között szerepel.
Barabás T. János elmondta, a felmérések szerint Johannis több mint hatvan százalékot fog kapni az elnökválasztás második fordulójában. Ellentmondva Pászkán Zsoltnak úgy gondolja, hogy Kelemen Hunor bölcsen döntött, amikor Johannis mellett állt ki, hiszen így valószínűleg a nyertes oldalon nézheti végig a választásokat.
Barabás T. János elmondta, az éppen aktuális nemzetbiztonsági stratégiában négy vezető kockázatot nevez meg Johannis államfő, melyből az egyik az etnikai szeparatizmus, amelyben kimondottan nincsenek megnevezve az erdélyi magyarok, de ki másra gondolhatna, ha nem a magyarokra – tette hozzá. Az etnikai szeparatizmuson kívül az ukrajnai polgárháborút, a szervezett bűnözést és a csempészetet említik. A román politikai elit babonás módon attól retteg, hogy a magyarok összefognak az oroszokkal, és Románia ellen fognak fellépni – emelte ki Barabás T. János.
M1, Hirmagazin.eu
